Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

19. 1890. október 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 981 - 982

5 Az oklevelek rendben találtatván, kihirdetési záradókkal ellátva, a tiszti főorvosnak visszaadatnak; a tanács pedig felhivatik, hogy a nevezett orvostudorokat és szülésznőket az adózók lajstromába vegye fel. Miről a t. tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !981. Főpolgármester ur bejelenti, hogy Fenyvessy Adolf biz. tag ur az ügyrend 9. §-ában megállapított határidőben egy indítványt adott be, a tandíjnak a főv. községi elemi iskolákban leendő eltörlése tárgyában, melyet később a főjegyző ur fog előterjeszteni. Tudomásul vétetik. !982. Horvát János tanácsnok a polgármester ur nevében Dezsényi József bizottsági tag urnák az »Erzsébet« szegényházi élelmezés ügyében tett interpellatiójára következőleg válaszol: Dezsényi József főv. biz. tag ur a legutóbb tartott közgyűlésen, utalással az »Egyetértés« czímű napilap f. évi szeptember 26-án a fővárosi ügyek rovatában megjelent egy közleményére, melyben arról van szó, hogy az »Erzsébet« szegényházban oly tisztátlan, bűzös ennivalót adnak a szegényeknek, hogy azt lehetetlen megenni s hogy az ottani ápoltak durva bánásmódban részesülnek: kérdést intézett a polgármester úrhoz, van-e tudomása az »Erzsébet« szegényházban uralgó ezen állapotról, szándékozik-e szigorú vizsgálatot elrendelni s intézkedni, hogy a lelketlen vállalkozó minden vállalatból kizárassék. Ezen interpellatióra van szerencsém a tanács megbízásából a következőket válaszolni: Az. »Egyetértés« czímű napilapban megjelent közlemény megjelenése után azonnal — még az interpellatio megtétele előtt — a tanács illető ügyosztálya által az intézeti főorvos dr. Stáhly Iguácz, dr. Ebner János, Beliczay Béla és Kuklay János főv. biz. tag urakból álló bizottmány küldetett ki oly utasítással, hogy a hivatkozott közleményben foglaltak iránt szigorú vizsgálatot indítván, annak az eredményét jelentsók be. A kiküldött bizottmány jelentése szerint az eredmény a kővetkező : A bánásmódra vonatkozólag a kihallgatott ápoltak egyhangúlag odanyilatkoztak, miszerint arról csak jót mondhatnak. Az élelmezést illetőleg, többszöri vizsgálaton alapuló tapasztalataink nyomán a fölmerült panaszokkal szemben, az élelmezés a fővárosi szegényházban elég jónak mondható. Büdös húst soha nem találtunk. Való azon állítás, hogy a leves, különösen a téli időben, a szobákra hidegen érkezik, szintúgy áll azon panasz is, hogy némelykor a húsadagok egy része nagyon kemény. Hogy saját tapasztalataink nyomán az ápoltak panaszait túlzottnak kell tekinteni, magyarázatát leli következő körülményekben: 1-szőr. Az intézetben elhelyezettek egy nagy részének magas koruknál fogva ugy rágó, mint emésztő képességük tetemesen csökkent, ugy, hogy relatíve még puha húst is nehezen birnak megrágni, a főzelékek közül pedig többeket még jó készítés mellett is rosszul emészthetnek meg. 2-szor. A szegényházban ápoltak, nem mint a kórházakban hónapokon át, hanem évekig tartózkodnak, így könnyen megmagyarázható, hogy változás hiányában egy és ugyanazon eledelre reá unnak. 3-szor. A fővárosnak dologháza nem lévén, javithatlan koldusok és iszákosok, ha idevaló illetőségűek, és a mellett előre haladt koruk, va

gy valamely betegség miatt keresetképtelenek, a rendőrségnél kiállott büntetés után ez által a szegényházba szállíttatnak; ezek többnyire oly egyéniségek, kik önmagukkal és a társadalommal meg lévén hasonolva, nemcsak mindennel elégedetlenek, de igyekeznek társaik között is elégedetlenséget szítani. Az előterjesztettekből kitűnik: hogy a közleményben foglaltak valónak nem bizonyultak; ha áll is az, hogy az élelmezés valami