Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

2.2 1890. január 31. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 97 - 98 - 99

^™ ^^ i^^^ 14 I !97. Tárgyaltatott a tanács 1890-ik évi 119/V1. számú előterjesztése, a 24 millió forintos kölcsönből épitett rakpartok után a fővárosi pénzalap javára fizetendő átalányösszeg ügyében érkezett magyar királyi pénzügyministeri leiratra. A tanács előterjesztése értelmében határozatilag kijelenti a közgyűlés, miszerint a főváros az 1884. évi október hó 1-én 633. szám alatt kelt közgyűlési határozat értelmében a 24 milliós kölcsönből épitett rakpartok feltétlen kezelését igényli, s miután az 1876. évi márczius hó 3-án 56.709. szám alatt kelt pénzügyministeri leirat alapján ezen idő óta a főváros a feltótlen kezelést gyakorolta, ezt jövőben is fentartja s ez értelemben a nagyméltóságú magyar királyi pénzügyminister úrhoz feliratot intéz, megjegyezvén még azt is, hogy a lefolyt idő alatt a kezelésből folyó partbeosztási és bérbeadási intézkedések ellen olyan panasz nem fordult elő, a milyen a leiratban foglalt fentartást egyáltalában indokolttá tenné, egyébként az 1890. évre megállapított 10.000 frt jövedelmi átalánynak kifizetése elrendeltetik s e végből tárgy a tanácshoz visszaszármaztatik. !98. Tárgyaltatott a bizottmány ós a tanács 1890: 693/VI1 számú előterjesztése, a városház-téri Szapáry-féle háznak a tiszti ügyészség hivatalos helyiségei czéljára leendő további kibérlése ügyében. A közgyűlés a szakbizottmány s a tanács javaslata alapján elhatározza, hogy a városház-téren levő gróf Szapáry-féle ház első emelete 1890. évi augusztus hó 1-ótől számított három évre, évi 4500 frt s az eddigi föltételek mellett a tiszti ügyészség czéljaira továbbra is bérbe vétessék, illetőleg a bérszerződés három évre meghosszabbíttassák s erről a tanácsot, az iratok átküldése mellett értesiti. !99. Tárgyaltatott a tanács 1890: 2146. aü. számú előterjesztése, az adókivető bizottságokhoz bizalmi férfiak kiküldése tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslatának elfogadása mellett az 1883._ évi XL1V. törvényczikk 20. §-ának intézkedéséhez képest az 1890. évtől kezdve három évi időtartam alatt működő adókivető bizottságok mellé 1890. évre bizalmi férfiakul kiküldi és illetve megválasztottaknak kijelenti a következő urakat, és pedig: az I. adókivető bizottsághoz: Beranek Elek lisztkereskedőt (I. János-utcza 1.) ós Ferenczffy Antal ügyvédet (II. gyorskocsi-utcza 8.); a II. adókivető bizottsághoz : Kugler József mózeskalácsost (III. Zsigmond-utcza 66. ós Sitz Károly füszerkereskedőt (III. tavasz-utcza 13.); a III. adókivető bizottsághoz: Nómai Antal kávést (IV. rózsatór 1.) Kainár Rez3Ő kávést (IV. Lipót-utcza 35.); a IV. adókivető bizottsághoz: dr. Ullmann Pál ügyvédet (V. Zrínyi-utcza 10.) és Hüttl Tivadar nagykereskedőt (V. Dorottya-utcza 14.); az V. adókivető bizottsághoz: Weigerth Károly háztulajdonost (VI. szerecsen-utcza 61. sz. a.) és Bubala György magánzót (VI. nagymező-utcza 33.) a VI. adókivető bizottsághoz: Ehrlich G. Gusztáv vaskereskedőt (VII. Károly-körút 15. sz.) és Romeiser Vilmos vaskereskedőt (VII. dob-utcza 33.) a VII. adókivető bizottsághoz: Seenger Béla kőfaragót (VIII. tavaszmező-utcza 6.) és Michl Alajos asztalost (VIII. nagytemplom-utcza 17.); végre a VIII. adókivető bizottsághoz: Szepessy Gyula szabóiparost (X. Óhegy, sajátház) és Heigl Ferencz nagyfuvarost IX. bokróta-utcza 5.). Miután pedig a tanács előterjesztése szerint szükséges, hogy az adófelszólamlási bizottságba a törvényhatósági kiküldöttek is megválasztassanak, a fővárosi adófelügyelősóg hatósági területén 1890. évtől kezdve három évi időtartam alatt működő felszólamlási bizottság tagjaivá az 1883. évi XLIV. törvényczikk 30. §-ának intézkedése