Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890
11. 1890. május 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 461 - 462 - 463
10 84 kr. csatorna-épitési járulék helyesen és jogosan lett kivetve, a felebbezésben foglalt indokok pedig nem szolgálhatnak támpont gyanánt a járulék törlésére, mert egyrészt a csatorna építésénél annak magasságát a már meglevő régibb csatorna-hálózat magassága határozza meg, másrészt pedig, mert a csatorna feneke az útszin alatt két méter mélyen van elhelyezve, tehát még mindig oly mélységben, hogy a mennyiben folyamodók a mellette fekvő telket az útszin magasságra feltöltendik, a csatornát műszaki akadály nélkül használhatják, de végül, mert a csatornaépítési szabályrendelet a csatornaépítési járulék megfizetése iránti kötelezettséget nem köti azon feltételhez, hogy az épített csatorna az ennek mentén fekvő telek színvonalának magasságához vagy mélyebb fekvéséhez képest a színvonal emelése nélkül használható-e vagy sem, a telek vizeinek elvezetésére, annálfogva a közgyűlés felebbező Wolfram Gyula és nejét azon kérelmükkel, hogy az emiitett 214 frt 84 kr. csatornaépítési járulók töröltessék, elutasítja. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyirat kapcsán értesíttetik. !461. Tárgyaltatott a tanács 1890. évi 4.979. elnöki számú előterjesztése, özvegy Havlicsek Jánosnó kegydíj tárgyában. A közgyűlés a tanács előterjesztésében felhozott és méltánylást érdemlő indokokra való tekintettel, özvegy Havlicsek Jánosné, született Zachár Izabella részére néhai férjének Havlicsek János volt tüzoltóőrparancsnoknak a fővárosnál eltöltött s öt évet meghaladó szolgálata után a nyugdíj-szabályok 16. §-ában foglalt rendelkezés alapul vétele mellett a nevezett által élvezett 540 frt évi fizetés 10 havi részletét, vagyis 450, szóval négyszázötven forintot egyszersmindenkori végkielégitésképen, kegy utján megszavaz. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az összes iratokkal együtt a nagyméltóságú magyar királyi belűgyminister úrhoz felterjesztendő. !462. Tárgyaltatott a tanács 1890. évi 7.225. elnöki számú előterjesztése, özvegy Tiszay Györgynó nyugdíjazása tárgyában. A közgyűlés a jogügyi osztálynak a tanács által is pártolt javaslatához hozzájárulván, özvegy Tiszay Györgynó, született Jenkner Zsuzsanna ellátását a nyugdíjszabályok 18. §-a alapján elhatározza és részére néhai férjének: Tiszay György volt adóvégrehajtó-segédnek a fővárosnál eltöltött és 22 évre terjedő szolgálati ideje és legutóbb élvezett 600 frt rendszeres fizetése után özvegyi nyugdíjkópen évi 240, szóval Kettőszáznegyven forintot a nyugdíjszabályok 22. §-a értelmében ezennel megszavaz. Miről a tanács megítélő további intézkedés végett, tárgyiraton értesítendő. !463. Tárgyaltatott a közgyülósileg kiküldött bizottmány és a tanács 1890. évi 7.975. elnöki számú előterjesztése, a Mária Valéria főherczegnő ő Fensége egybekelése alkalmából Budapest főváros közönsége részéről teendő intézkedések tárgyában. A közgyűlés a kiküldött bizottmánynak a tanács utján előterjesztett javaslatait egész terjedelmükben magáévá tevén, elhatározza, hogy Mária Valéria főherczegnő ós Ferencz Salvator főherczeg ő Fenségeik egybekelése alkalmából: 1. »Mária Valéria császári és királyi főherczegnő-alapitvány « név alatt 70.000 frtos jótékony alapítványt alkot, melyből 40.000 forintnak 5 0 /»-os kamatai, egyenkint 500 frttal, óvenkint négy jóerkölcsű szegény leány kiházasitására fordíttassanak, mely kiházasitási jutalomra a fővárosi községi leányárvaházak volt növendékei elsőbbséggel bírjanak; 30.000 forintnak 5%-os kamatai pedig, 100—100 írtjával évenkint tizenöt szegény, szorgalmas és jómagaviseletű fővárosi községi polgári-, valamint nőipariskolai leánynövendókek ösztöndíjára fordíttassanak. 2. 0 Felségeikhez: a Királyhoz és Királynéhoz együttesen, valamint a Fenséges Mátkapárhoz egy-egy díszesen kiállított üdvözlő feliratot intéz.
