Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

8. 1890. március 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 307

18 törvényczikk pedig akként értelmeztessék, hogy a 6 forinton felüli ügyleti illetéket a fél viselje, továbbá, hogy a kölcsöndíj ékszernemüknél 15%-ról 24°/o-ra, ingóknál 247«-ról 367«-ra emeltessék; a királyi zálogházak részéről kiküldött szakértő által megejtett vizsgálat eredménye alapján az iparügyi bizottmány és a tanács merőben indokolatlannak találván, az ezek részéről tett körülményes előterjesztésben előadottaknál fogva a közgyűlés folyamodókat elutasitandóknak véli s kérvényüket az idézett törvényczikk 11. §-a értelmében intézkedés végett a nagyméltóságú kereskedelemügyi minister úrhoz a következő véleménynyel határozza felterjeszteni: 1. Folyamodó magánzálogüzlet-tulajdonosok azon kérelmükkel, hogy a kölcsöndíj ékszerneműeknél 15%-ról 24°/<>-ra, ingóknál 24%-ról 36%-ra emeltessék, a zálogtételek 6 forintig illetékmentesek legyenek. 6 forinton felüli tételek után pedig az illetéket a felek fizessék, elutasitandók; 2. minthogy a királyi zálogházak közvetitői már kőrrendeletileg köteleztettek, hogy a felek által teljesített fizetésről, akár kívánja, akár nem a fél, nyugtát tartoznak adni, a melyen az átvett összeg tőke ós kamat czírn szerint kitüntetendő: ezen intézkedés a tapasztalt visszaélések meggátlása czéljából a magánzálog-üzlettulajdonosokra is kiterjesztendő, s egyszersmind kimondandó lenne, hogy e kötelezettség ellen vétők büntetés alá esnek. 3. A magánzálogüzlet tulajdonosok értékpapírokat is vévén zálogba, melyekre nézve a kölcsöndíj még megállapítva nincs, az ezek után való kölcsöndíjszedés megállapítandó, és az, tekintettel arra. hogy az órtékparirok a nyújtott kölcsönre nézve biztos és határozott fedezetet képeznek, kezelésük pedig könnyű és biztos 10%, azaz tizszáztóliban lenne meghatározandó. Ezen alkalommal, az időközben szerzett tapasztalatok alapján a közgyűlés egyszersmind felkérni határozza a nagyméltóságú kereskedelmi minister urat, miszerint tekintettel arra, hogy a zálogházaknak hivatása a szegénysorsú lakosság pillanatnyi pénzzavarán segíteni, a lakosság ezen osztályára nézve pedig a közvetítők részére engedélyezett közvetítési díjak igen magasak, azok leszállittassanak; továbbá tekintettel arra, hogy a most létező két királyi zálogház a fővárosban már nem elegendő s hogy ezekben az eljárás igen nehézkes, a fiók zálogházak szaporittassanak; és végül a magánzálogüzletek ellenőrzése a kerületi elöljáróságok helyett, melyek közigazgatási teendőkkel elhalmozva, ezen ellenőrzést kellő pontossággal és folytonosan nem gyakorolhatják, állami közegekre bizassék. !307. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 1890. évi 11.425/1. számú előterjesztése Gerster Lajos és érdektársai által egy társaskocsivállalat létesítése iránt tett ajánlat tárgyában. A tanács ezen előterjesztése folytán, mely szerint a társaskocsiüzletnek a főváros területén gyakorlása tárgyában alkotott helyható sági szabályrendelet határozraányainak megfelelő s kizárólagos engedélylyel felruhá/.andó vállalat létesítése végett mindeddig sikertelen kísérletek után a most, Gerster Lajos budapesti háztulajdonos részéről tett ajánlat kilátást nyújt arra, hogy ily egységes vállalat a várakozásnak megfelelően lótesülend, de épen az alku mielőbbi sikeres befejezése érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy az a feletti tárgyalások minden zavaró és illetéktelen befolyásoktól megóvassaiak, a közgyűlés határozatilag kijelenti, hogy ezen ajánlat tárgyalásának tartama alatt, a mely azonban hat hónapon túl nem terjedhet, a főváros más ajánlattevővel tárgyalásba nem bocsátkozik, és felhívja a tanácsot, s ennek utján a közrendészeti bizottmányt, hogy Gerster Lajos urnák ajánlata fölött a tárgyalásokat mielőbb, legkésőbb azonban a jelen határozat keltétől számítandó hat hó lejártáig okvetlenül fejezze be s azok eredményét terjeszsze a közgyűlés elé. Miről a fővárosi tanács a tárgyiratok kiadásával értesíttetik.