Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889
5.1 1889. február 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 207
ostromlóinak emléke is ugyanezen a helyen örökittessók meg, most különösen, a midőn a várnak erődítési jellege már évek óta meg van szüntetve; a közgyűlés mindezek alapján a tanácscsal egyetértőleg kijelentvén azt, hogy a Budavár bevételénél elesett honvédek emlékére tervezett szobor felállítására nemzeti jellegénél fogva is a szobor bizottság által első sorban kijelölt pont, nevezetesen az I. kerület várbeli dísz-tér a legalkalmasabb, az emiitett emlókszobor felállítására a dísz-térnek megfelelő pontját ezennel a legnagyobb készséggel átengedi. Miről a fővárosi közmunkák tanácsa a vonatkozó tárgyalási iratok kapcsán átiratilag értesíttetni rendeltetik. !207. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 40,670/1888. számú előterjesztése, a budapesti közúti vaspálya-társaságnak a városligeti istván-uti vonal meghosszabbitására vonatkozó beadványára. A közgyűlés tárgyalván a budapesti közúti vaspálya-társaságnak az istván-uti vonal meghosszabbítására és az 1822. hr. száma telekre való beágazására vonatkozólag az 1888. évi 890. számú közgyűlési határozat 4. pontja értelmében 1888. évi november hó 30-án kelt 3,882. számú beadványát s az annak kapcsán beadott terveket, ós meghallgatván a mérnöki hivatalnak, a közópitési bizottságnak, továbbá a pénzügyi és gazdasági bizottságnak erre a beadványra vonatkozó javaslatait, a budapesti közúti vaspálya-társaságnak ezennel engedélyt ad arra, hogy városligeti istván-uti vonalát a bemutatott tervek és a következő feltételek mellett a Hermina-uton a hivatkozott közgyűlési határozattal engedélyezett szárnyvonalig meghosszabbithassa, egyúttal ezen Herminaúti szárnyvonalból a Hermina-uton 1,822. hr. szám alatt fekvő telkére beágazást létesíthessen. 1. Ugy a Hermina-uton, az 1822. hr. számú telekre való beágazás, mint az istván-uti vonalnak a Hermina-útig leendő meghosszabbítása a törvényhatósági bizottságnak 1888. évi október hó 24-én tartott közgyűlésében hozott 890. számú határozattal engedélyezett vonalak kiegészítő részeiként tekintetnek, s igy azokra a hivatkozott közgyűlési határozatban foglalt összes feltételek és pedig ugy az engedélyidőre, viteldíjra, menetrendre, a vonalak kiépítési idejére, valamint a haszonbérre ós egyebekre vonatkozó feltételek kötelezőleg kiterjesztetnek. 2. Kiköttetik, hogy a népligeti közlekedés a meghosszabbított istván-uti vonalon át a Hermina-uton tervezett vonalon történjék, a tervezett Hermina-uti vonal B—C közötti szakasza tehát kezelési vágánynak tartatik fenn; nem záratik ki azonban az sem, hogy nagyobb közlekedés esetén a népligetből való közlekedés a Herrainaés ceőmöri-utakon át történjék. A meghosszabbítottIstván-utivonalon,valamintahivatkozottközgyűlési határozattal engedélyezett vonalokon tehát kétféle direct közlekedés rendezendő be; az egyik a muzeum-köruttól a csömöri-, aréna-, Istvánes Hermma-utakon át a népligetig és vissza, a másik pedig a muzeumköruttol a csőmöri-uton át az új polgári lövőházig (kis szugló) és VISSZA, 3. Abban az esetben ha a forgalom igényelné, tartozik a budapesti közúti vaspálya-társaság a főváros egyszerű felszólítására a második vagányt saját költségén, minden kártérítési igény nélkül lefektetni. Kiköttetik, hogy a Stefánia-uti keresztezés a sinek között teljesen SrVí-u^f l°, bbra " balra e ^ méter távolságra a társaság'által saját költségén kiköveztessék, hasonlókép a 2. szelvénynél lévő Sí? 0 ; Talamint a Hermina-ut keresztezésénél lévő görbület szintén teljesen és a síneken kívül 1 méter szélességben saját költségén a társulat által ^kövezendő; végül a Hermina-uti gOrbalet által a
