Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889
5.1 1889. február 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 193 - 194
14 reá mint intézetre való felügyelet, a felsőbb törvényes felügyeleti jog épségben hagyása mellett kizárólag Budapest főváros közönségét fogja illetni, ugy azonban: 2. hogy ezen kezelést, képviseletet és felügyeletet Budapest főváros közönsége bármi néven nevezendő anyagi megterheltetés kötelezettségének elvállalása nélkül veszi magára; 3. hogy a főváros által átengedett telek, melynek értéke gyanánt megállapított 62,000 frt, illetve a főváros tulajdonába visszaszállott telekrész értékének levonása után ezen összegből fenmaradó rész még csak ezután lesz az alap jövedelmeiből Budapest főváros közönségének megtérítendő, —' a rajta levő épülettel és ennek berendezései — s felszereléseivel együtt örök időkre elidegenithetlen s Budapest főváros közönségének beleegyezése nélkül megterhelhető ne legyen; 4. hogy a népszínház telke és épülete kizárólag csak magyar szini előadásokra használtathatok, ugy, hogy: 5. ha bármikori s ezen teleknek ós a rajta levő népszínházi épületnek ezen czélra való használása bármely okból megszűnnék (ide nem értve a szini előadásoknak kór, járvány, háború, vagy bármi egyéb ok miatt csak ideiglenes szünetelését) és ha bármi okból, bármikor és bárki által a telek és épület eme kitűzött rendeltetésétől el vonatnék; Budapest főváros közönsége jogosítva leend a telket minden rajtalevő építményekkel és beruházásokkal azonnal, teljes tulajdonjoggal és minden megtérítés s a többi alapítók netáni jogainak sérelme nélkül visszavenni s arra tulajdonjogát telekkönyvileg is bekehleztetni, a mint ezt az 1873. évi október hó 8-án 40,726 szám alatt kelt közgyűlési határozat folytán aláirt szerződés 4. pontjában világosan kikötötte és fentartotta s ezennel ujolag is kiköti és fentartja; 6. hogy az 5. pontban körülirt feltétel és korlátozás Budapest főváros közönsége javára telekkőnyvileg is bejegyeztessék s továbbá, hogy a telek értékéül kikötött 62,000 frt, illetőleg ennek fennálló része erejéig a zálogjog a budapesti magyar népszínházi alapnak ilykép korlátolt tulajdonát képező ingatlanra, mely a főváros pesti részének 7,816. számú telekjegyzőkönyvében 5,731/b. hr. száma alatt foglaltatik, Budapest főváros közönsége javára, a mikor czólszerűnek látja, telekkőnyvileg is bekebeleztethessék ; 7. a népszínházi alapítvány kezelése s az intézetre való felügyelet és vezetés módozatai Budapest főváros közönsége által külön, a bemutatott tervezet szerinti szabályrendeletben állapittatnak meg. Az ezek értelmében szerkesztett s a tanács által előterjesztett alapítványi okiratot, s a népszínházi alapítvány felügyeletéről és kezeléséről szóló szabályrendeleti javaslatot a közgyűlés ezennel jóváhagyván s illetve szabályrendeletté emelvén, ugyanezen alkalommal Budapest főváros közönsége elismeri és kijelenti, hogy az 5,73l/a. helyrajzi számú telekből fenmaradt 171 28 Aoo négyzetöl kiterjedésű terjedek az 1873. évi október hó 8-án 40,726. szám alatt elfogadott szerződés értelmében a népszínházi alapítvány tulajdonát képezi s mint ilyen az ezen alapítvány kezelésére rendelt közeg meghallgatásával az alapítvány javára fog értékesíttetni; kijelenti továbbá, hogy miután a népszínház felépítésére csak 669, azaz hatszázhatvankilencz négyzetöl fordíttatott, az 1,519/1,520. terv 1. a. számú 849 8 7K>O azaz nyolczszáznegyvenkilencz egész és nyolczvankilencz századrész négyzetőlnyi telekrésznek aránylagos értéke a 62,000 forint vételárból annak idején az alapítvány javára leszámítandó lesz. Ezek után a közgyűlés az emiitett szabályrendeletet a következő szövegezéssel állapítja meg: Szabályrendelet a népszínházi alapitvány felügyeletéről és kezeléséről. 1. §• Budapest főváros közönsége a népszínházi alapítvány közvetlen felügyeletét és kezelését a népszínházi bizottmány által eszközli.
