Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

14.1 1889. június 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 689 - Szabályzat

t tositékuí szolgál és a kölcsön lefizetése arányában lesz visszaadandó. 5. A kölcsönadó köteles a 3, 5 és 6 milliónyi kölcsönök conversióját legfeljebb folyó évi deczember hó végéig végrehajtani, az ezen fölül esedékes összegből pedig három millió forintot 1890. évi január hó 2-án, és a többit 1890. évi július hó 1-ón a főváros által saját költségén kiállított részletkötvónyek átvétele mellett a fővárosi központi pénztárba befizetni, s ha e befizetést előbb kívánná teljesíteni, a hátralevő időre egy százalékot kamattérítés fejében a fővárosnak megfizetni. 6. Ezen főbb feltételek alapján a pályázat kiírásával a tanács megbizatik, oly módon, hogy az alatt, míg ezen határozat felsőbb jóváhagyást nyerend, a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottmány közbenjöttóvel a kiirás és részleteinek szövegét készítse el s a felsőbb jóváhagyás leérkezése után a kiírást .nyomban eszközölje s az eredményt terjeszsze elő. Mely határozat felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister úrhoz föl terjesztetik s erről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !689. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 10024/1889. számú előterjesztése, a polgári arczképcsarnok létesítése ügyében. A közgyűlés a fővárosi képzőművészeti bizottmány és a tanács előterjesztését némi módosítással, illetve kiegészítéssel elfogadván, a polgári arczképcsarnok létesítése tárgyában a következő szabályzatot állapítja meg. Szabályzat a polgári képcsarnok létesítése tárgyában. 1. Budapesten, egy a főváros mindenkori fő tanácskozási épületében elhelyezendő polgári arczképcsarnok létesíttetik, melyben a közügyek terén kiválóbb érdemeket szerzett fővárosi polgárok arczkipei helyezendők el. 2. E polgári arczképcsarnok lehetőleg a fővárosi közgyűlések tartására szolgáló terem közelében mindenki által könnyen megszemlélhető helyen állítandó fel; ez idő szerint a közgyűlés társalgó termében. 3. Abban a kitüntetésben, hogy arczképe e gyűjteménybe felvétessék, élő ember nem részesülhet. Sőt az illetőnek halála után is csak bizonyos idő lefolyása után lehet ez iránt indítványt tenni. 4. A felvétel iránti indítványt bárki megteheti ugyan, ki a közgyűlésen indítványtételre egyáltalában jogosult, de a fölött rögtön határozni nem lehet, hanem az indítvány, minden vita kizárásával, s legalább is három hónak lefolyása után, valamelyik közgyűlés napirendjére tűzendő ki. 5. A közgyűlés a napirendre kitűzött indítvány fölött minden vita mellőzésével, titkos szavazás utján határoz. 6. A polgári arczképcsarnokba való fölvétel szótöbbség mellett csak akkor történhetik meg, ha arra legalább 100 közgyűlési tag szavazott. 7. Az arczképek egyenlő nagyságú és egyforma keretekben foglalt mellképek legyenek; természetes nagyság kéz nélkül köttetvén ki. Továbbá minden egyes kép az illető nevével s a megörökítés okának rövid jelzésével is ellátandó, egyszersmind minden egyes felvettnek életós jellemrajza röviden megirattatván, ez az illető teremben elolvasásra rendelkezésre tartatik. 8. A közgyűlési határozat végrehajtásával a képzőművészeti bizottmány bizatik meg, 9. A polgári arczképcsarnokba való felvétel nem akadályozza egyes kitűnőségeknek, országos érdemű férfiaknak kivételképen, az eddig szokásos módon: nagyobbszerü emlékjellel (életnagyságú, egész képmással, márványszoborral, sőt középületek homlokzatára, vagy esetleg szabad térre állítandó monumentummal) leendő megörökítését. v