Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889
13. 1889. június 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 668 - 669 - 670
8 Á mi a felebbezésben felhozott elévülési kifogást illeti, ez szintén alaptalan, mert a szóban forgó járulék kivetése idején érvényben volt 1876. évi XV. t.-cz. 68. §-a szerint az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások akkor évülnek el, ha 5 év alatt ki nem vettetnek, vagy ha a kivetés napjától 5 év alatt nem biztosittatnak. Ámde a tárgyiratokból az tűnik ki, hogy az ároktisztítás az 1875. évi szeptember hó 14-én kelt 15,384. számú határozattal rendeltetett el, s 1876. év őszén foganatosíttatott, a kivetés az 1878. évi márczius hó 6-án 318. s z ám alatt kelt határozattal történt, a fizetési meghagyás Rupp Jakabnak 1878. április 1-én kézbesittetett, s a kivetésnek biztosítása telekkönyvi bekeblezés által az 1878. évi április hó 2-án kelt 3,275. szám alatt kelt végzéssel rendeltetett el. Az 1883. évi XL1V. t.-cz. 90. §-a szintén hasonlókép intézkedik az illetékek, adók, s az egyenes adók módjára beszedendő követelések elévülésére nézve. Biztosítva lévén tehát a követelés telekkönyvi bekebelezés által, az csakis a közönséges 32 évi elévülési idő elmultával évülhetne el. Végül helytelenül mondatik a felebbezésben, hogy a felebbező és az ő örökös társai a tartozásról semmi tudomással nem birtak, mert a felebbező és társai a telekkönyvből, mely nyilvánkönyvet képez, látta és láthatta, hogy a követelés még atyja életében, az ettől örökölt ingatlanra zálogjogilag biztosítva volt és jelenleg is biztosítva van. Mindezekre való tekintettel tehát Rupp Zsigmond felebbezésót a közgyűlés mint alaptalant elutasítja. Miről a tanács a tárgyiratok visszaadásával további intézkedés végett értesítendő. !668. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 14,971/1889. számú előterjesztése, a VII. kerületi Murányi-utczai iskola kibővitésére szükséges telek megvétele ügyében. A telekeladó és pénzügyi gazdasági bizottság, valamint a tanács ezen előterjesztése alapján a közgyűlés a VII. kerületi Murányi-utczai elemi népiskola kibővitésére a Hernád-utczára nyiló 4,341/7., 8., 9. és 10. hr. szám alatt fekvő ÍJuss János-féle teleknek kisajátítási egyezség utján négyszögölenkint 35 írtjával s a most nevezett tulajdonos által kikötött feltételek mellett leendő megvételét elhatározza s egyúttal a szükséges 17,598 forintnyi költséget mint vagyonszerzésre teendő kiadást a községi alapból: „fővárosi telkek vételára* czíme alatti bevételek terhére ezennel megszavazza. Jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !669. Tárgyaltatott a tanács 17,084/1889. számú előterjesztése, a VI. kerületi polgári leányiskolához szervezett tanári állás ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés a tanácsnak azon előterjesztését, mely szerint a folyó évi április hó 27-éről 500 kgy. szám alatt kelt határozatával rendszeresített polgári iskolai tanári állomás eddigelé is óradíjas tanár által láttatik el, s a rendszerités folytán felmerülő költségek a folyó évi költségelőirányzatban az eddigi költségeket felülhaladni nem fogják, jövőre pedig s illetve 1890-től kezdve három éven át addig, mig az ezen szervezett állomásra megválasztott tanító III. fokú fizetésben lesz, az egész különbőzet évenkint csak mintegy 140 frtot fog kitenni: tudomásul veszi s ezen különbözet fedezetéül a polgári iskolai kiadások rovatát jelöli ki. Jelen határozat jóváhagyás végett a belügyminister ur ő nagyméltóságához felterjesztetni rendeltetik. !670. Tárgyaltatott a tanács 13,893/1889. számú előterjesztése, a kőbányai kisdedóvó-egylet részére átengedendő helyiségek ügyében. A tanácsi előterjesztésben foglalt indokok alapján a kőbányaligeti népkonyha épületet folyó évi május hó 1-től számítandó három egymásután következő évre, vagyis 1891. év április hó 30-áig, a
