Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

8. 1888. március 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 282 - 283

Medrey Zsigmond bizottsági tag ur az adott válaszban megnyugszik. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !282. Tárgyaltatott a tanács 9,313/88. számú előterjesztése, a Lipótmezőre tervezett gőzerejű közúti vasút ügyében érkezett belügy ministeri leiratra. A közgyűlés, mielőtt az ügy érdemében határozna, utasitja a tanácsot, hogy hallgassa meg egyrészt a jogügyi bizottságot annak felderítése végett, hogy a leiratban foglalt az a kikötés, miszerint az 1887. évi november hó 23-án 936. szám alatt ezen közúti vaspálya engedélyezése ügyében hozott közgyűlési határozatnak bevezetéséből ezen közúti vasutat közműnek minősitő kifejezés elhagyassák, továbbá a leiratnak az a kijelentése, hogy a főváros területén tervezett géperejű közúti vasutak stb. tárgyában az 1887. évi november hóban 45,224. szám alatt kelt ministeri szabályrendelet értelmében s»a kérdéses közúti vaspályák nem vonhatók az 1872. évi XXXVI. törvényczikk 58. §-ának c) pontja alatt emiitett közművek fogalma alá, miből folyólag ezek a fővárosi törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatáskörébe sem tartoznak,« gyakorlatilag mily állapotot teremtene a géperejű közúti vasutak engedélyezése ügyében, vagyis, ha ezen részei a leiratnak érvényesülnek, akkor a hatóság az 1872. évi XXXVI. törvényczikk 58. §-ának c) pontjában foglalt intézkedési jogai >a főváros szópitése, útai, útczái, közművek, ópitkezések stb. tekintetében, valamint a géperejű közúti vasutakra vonatkozólag az 1887. évi november hóban 45,224. szám alatt kiadott ministeri szabályrendelet 3. §-ában körülirt hozzászólási és elvi határozathozatali jogát, mily módon és mily formában lesz hivatva gyakorolni ? Hallgassa meg másrészt a középitósi bizottságot abból a czélból, hogy adjon véleményt a felől, hogy abban az esetben, ha a leirat értelmében a vasút vonala nem közútként jegyeztetnék le, a vasút által ketté vágott területeknek hozzáférhetősége különösen a 11 —17 szelvény között, továbbá a 21 szelvénytől a csapó-utczáig s végre legfőkópen a 27 szelvénytől a pálya végpontjáig mily módon lenne a jövőre, s tekintettel az előbb-utóbb szükségessé váló szabályozásra, biztosítandó? megjegyezvén, hogy mindkét bizottságtól véleményét oly időben kívánja be, hogy javaslatát, a legközelebb tartandó rendes közgyűlésen okvetlenül előterjeszthesse. Miről a tanács tárgyiratok kiadásával, a belügyminister ur pedig felterjesztésen értesíttetni rendeltetik. !283. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a tanács 9,320/1888. számú előterjesztése, az ó-budai Dunaág használata iránt a dunagőzhajózási-társasággal fennálló szerződós meghosszabbítása ügyében. A közgyűlés, a szakbizottmányok és a tanács javaslata alapján a dunagőzhajózási társasággal az ó-budai Dunaág használata iránt fennálló és 1888. évi márczius hó végével lejáró egyezményt az eddigi évi 500, azaz ötszáz forint bór ós föltótelek mellett további három évre meghosszabbítja; Grunwald és társa czég kérelmére s a dunagőzhajózási-társaság hozzájárulása folytán pedig az új egyezménybe fölvétetni határozza azt, hogy a hajózás betiltása rendes téli időjárás esetében az ó-budai Dunaágban november hó 15-étől vehesse kezdetét, a hajózás megnyitása pedig ugyanott a dunagőzhajótársaság hajóinak megindítása után 8 nappal engedtessék meg. A télnek korai beállta esetében azonban az ó-budai Dunaág a szükséghez képest november hó 1-étől kezdve is el lesz zárható. A gőzhajózási társulatnak a partjavadal mi-díj aknák általa leendő szedése iránti kérése nem teljesíthető, miután ez irányban a javadalmi bérlőkkel kötött szerződés már másként intézkedik. Miről a tanács az összes iratok áttétele mellett értesíttetik.