Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

6. 1888. február 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 185 - 186 - 187 - 188

2 !185. Főpolgármester ur a közgyűlést délután 4 órakor ismét megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére saját elnöklete mellett Szelestey Géza, Kasenczky József, Scheich Károly, Gergelyi Kálmán, Mószner József, Burszky Dániel, Bernáth Béla, Hüvös József, Csepreghy János, Fellner Manó, Telegdy Károly, Schedl István ós Ferenczffy Antal bizottsági tag urakat, a tanács részéről pedig Gerlóczy Károly alpolgármester urat kéri fel. !186. Főpolgármester ur bejelenti, hogy a napirendre kitűzött ügyeken kívül a tanács által az ügyrend 9. §-ában megállapitott határidőben még két ügy lőn bejelentve, nevezetesen: 1. A tanács jelentése, a köztemetői vasút tárgyában; 2. bizottmányi és tanácsi előterjesztés, a budai II. számú szivattyútelephez egy új gőzgép beszerzése tárgyában. Ez ügyek a napirendre felvett többi ügyek során Kun Gyula tanácsnok ur által fognak előterjesztetni. Tudomásul vétetik. !187. Főpolgármester ur a következő előterjesztést intézi a köz gyűléshez: Elnöki tisztem egy felette szomorú kötelességét teljesítem, midőn a hazafiúi fájdalom legőszintébb érzetével, — hazánk egyik nagy, a nemzet köztisztelete által környezett fiának, közéletünk s alkotmányos küzdelmeink egyik legkiválóbb alakjának — Ghyczy Kálmán belső titkos tanácsos ő nagyméltóságának, a főrendiház tagjának, a képviselőház egykori elnökének és volt magyar királyi pénzügyministernek folyó hó 27-ón bekövetkezett halálát a tisztelt közgyűlésnek ezennel bejelentem. A részvét, melyet e kitűnő férfiú halála előidézett, általános, mert mindenki érzi a veszteséget, melyet Magyarország szenved és mert a boldogult egyike volt azon jeles, azon ritka férfiaknak, kire az egész nemzet büszkén tekintett; és méltán, mivel újabb korunk történetében ke vés alak van, kit a köztisztelet ós tekintély annyira körülvett volna, mint körülvette őt. Nem lehet feladatom a boldogultnak hazafiúi működését tüzetesen részletezni, mert sokkal ismeretesebb volt hazánk e nagy fiának egyénisége az egész ország előtt, sokkal ismeretesebb tevékenysége. nemes, hazafias buzgalma és a parlamentáris téren, valamint általában a közügyek terén félszázadon tul szerzett hervadhatlan érdemei, mintsem hogy azoknak felsorolására ez alkalommal szükség lenne. Én azt hiszem, hogy Magyarország fővárosa e gyászeseménynyel szemben néma nem maradhat ós kiváló municipális állásának felel meg, midőn ez újabbi veszteség feletti őszinte fájdalmának közgyülésileg szintén kifejezést ad. Nem kételkedem tehát, hogy a t. közgyűlés egyetértő nézetével találkozom és a főváros közérzületének adok kifejezést, midőn indítványozom : 1. miszerint boldogult Ghyczy Kálmán iránti köztiszteletnek és a hazát s nemzetet ért nagy veszteség feletti fájdalmunknak mai jegyzőkönyvünkben kifejezést adni ós az elhunyt nagy hazafi emlékét megörökíteni méltóztassék; 2. bátorkodom indítványozni, hogy a boldogultnak ravatalára a főváros nevében is egy koszom letétessék; 3. hogy a dicsőültnek gyászbaborult családjához ogy, a főváros közönségének fájdalmát tolmácsoló részvótirat intéztessék. A közgyűlés főpolgármester urnák ez indítványait egyhangúlag határozattá emeli. !188. Főpolgármester ur a fájdalom és részvét hangján jelenti, hogy dr. Ladányi István f. hó 23-án elhalálozott. Dr. Ladányi István 1873 óta állandóan tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, s mint bizottsági tag s úgy is mint a főváros VIII. kerületének halottkéme, később pedig egészen haláláig mint az