Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

20. 1888. október 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 891

9 A közgyűlés meggyőződvén a középitési bizottmánynak véleményes jelentéséből és a tanács előterjesztéséből arról, hogy mindazon módosítások, a melyek az egységes vízvezetéki szabályrendeletet, illetőleg a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur 1S86. évi augusztus hó 10-én 30,637. szám alatt kelt leiratában foglaltatnak, a főváros hatósága által eredetileg megállapított vízvezetéki szabályrendelet határozmányait lényegükben nem alterálják, ellenkezőleg ezen módosítások a főváros hatóságának, mint szolgáltatónak és a nagy közönségnek, mint fogyasztónak kölcsönös jogait és kötelezettségeit teljes szabatossággal írják körül és állapítják meg, ugy, hogy a szabályrendelet jelen szövegezése mellett a vízvezetéknek egyöntetű és helyes kezelése biztosítottnak tekinthető: a magyar királyi belügyminister ur hivatkozott leiratában foglaltakhoz képest módosított, illetőleg szöregezett ezen vízvezetéki szabályrendeletet egész terjedelmében elfogadja. A vízvezetéki díjszabályzatot illetőleg azonban a közgyűlés ugyancsak a középitési bizottmány és a tanács indokolt előterjesztése alapján a következőkben határoz, és pedig: a) a díjszabályzat II. 2. §. b) pontja értelmében a 40 Q-móternél nagyobb helyiségnek minden teljes 40 ü-mótere után az évi vizdíj 1 frt 50 kr. ban állapittatik meg, következésképen tehát, a mennyiben 40 ü méternél nagyobb, de nem teljes 80 •-méter felülettel bírna a helyiség, ezen helyiség után is csak 1 frt 50 kr. volna évi vizdíj gyanánt kivethető. A közgyűlés a vizdíjszabályzat ezen intézkedését igazságosnak és a főváros pénzügyi érdekéből helyesnek nem ismerhetvén, a kérdésben forgó pont helyett a következő szövegezést fogadja el. b) 40 Ó-méternél nagyobb helyiségnél a 40 Q-méteren túl minden további 20 n méter után 75 kr., szóval: hetvenöt krajczár; c) a közgyűlés a maga részéről is móltányosnak tartja azt, hogy a humanitárius czélú épületek és intézetek ugy a jövőben, mint a múltban megfelelő támogatásban és legalább is a vizdíjszabályzat 7. §. b) pontjában felsorolt épületekkel egyenlő mérvű kedvezményben részesittessenek, ennélfogva tehát, ugy nemkülönben azon oknál fogva, mivel ezen kedvezmény megadását a fennebb hivatkozott leirat tanúsága szerint a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur sem ellenzi, a közgyűlés a vizdíjszabályzat 7. §. c) pontjában jelzett humanitárius czélú épületeknek és intézeteknek évi vízdíját a rendes díj felében állapítja meg; d) minthogy a középitési bizottmánynak és a fővárosi tanácsnak tüzetesen okadatolt előterjesztéséből ismótulten meggyőződött a közgyűlés arról, hogy a Duna jobbpartján lévő magasabb vízellátási területeknek vízvezetéki berendezése és a vízvezetéknek üzemben tartása aránytalanul nagyobb költség befektetését igényli, a közgyűlés a tanácscsal egyetértőleg a maga részéről is a méltányosság és igazságosság elvénél fogva azon óhajnak ad kifejezést, miszerint a magasabban fekvő vízellátási területek vizdíj czímén a befektetési és üzembentartási költségek arányában terheltessenek meg. Ehhez képest tehát elhatározza a közgyűlés, miszerint a magasabban fekvő vízellátási területeknek vízdíja a rendes vízdíjjal szemben 25%-kal, szóval: huszonötszázalékkal felemeltessék. Indokolja a közgyűlés ezen határozatát azon körülmény, hogy az érdekelt telektulajdonosok a nagyobb méretű csatornák építési költségeihez a tényleges költségek arányában járulnak hozzá, már pedig kétségtelen lévén, miszerint a vizvezeték, épp ugy, mint a csatornázás, köztisztasági és közegószsógi szempontból kiváló fontossággal bir, méltányosan és okszerűen megkövetelhető az, hogy a magasabban fekvő vízellátási területeknek vízdíja a nagyobb mérvű befektetési és üzemben tartási költségek arányában szinten felemeltessenek, annál is inkább, mivel a vízdíjaknak a jelen szabályzat értelmében való leszállítása mellett méltán tarthatni attól, hogy a vízvezeték bevételei a befektetési tőke törlesztésére és az üzemi költ3