Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

2.2 1888. január 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 73 - 74

.1 24,200 frtban, a balparti területre 19,000 frtban, a jobbparti területre 5,300 frtban állapittatik meg. Végül kijelenti a közgyűlés, hogy a mennyiben a bánatpénz, vagy a szerződési biztosíték értékpapírokban tétetnék le; az értékpapírok elfogadása és értékük számítási módjára nézve az 1887. évi deczember hó 7-én 984. szám alatt kelt közgyűlési határozat rendelkezései az irán)adók. Az árverési feltótelek egyéb pontjai az előterjesztett szövegezéssel állapittatnak meg. !73. Tárgyaltatott a tanács 489/1888. számú előterjesztése, a kültelki bor- és húsfogyasztási adó után az 1888. évi január hó 1-től szedendő községi pótadó ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur 1887. évi deczember hó 30-án kelt 84,244. számú leirata, melylyel a közgyűlés 1887. évi deczember hó 7-én 976. szám alatt kelt határozata alapján a fővárosi kültelki bor- és húsfogyasztási adópótlóknak 1888. évi január hó 1-től kezdve az állami adó iránt fennálló árszabás I. osztálya utánszámitása és szedése oly kikötéssel engedélyeztetik, hogy az ekként kiszámított városi pótléktételek, a bor-, hús-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875: XXVIII. és 1883 : V. t.-czikkek némely határozmányainak módosításáról időközben alkotott és szenttesitéá végett Ő császári és apostoli királyi Felsége elé terjesztett törvényczikknek életbelépte esetén is változatlanul maradjanak, vagyis 1888. évi április hó 1-től kezdve, midőn az életbeléptetendő új törvény folytán a borfogyasztási adótótelek 50%-kal fognak felemeltetni, a 25% városi pótlék Í6V* %-részre szállíttassák le akként, hogy a beszedendő városi pótlék az 1888. évi marczius hó végéig érvényes árszabás I. osztályának 25%-ánál többet azontúl se tegyen, tudomásul vétetik s a tanács az ezen ministeri leirat értelmében teendő intézkedések megtételére utasittatik. Miről a tanács tárgyiraton értesíttetik. !74. Tárgyaltatott a tanács 14,750/1887. eln. számú előterjesztése, a fővárosi közkórházak költségvetése ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés a magyar királyi belügyminister urnák a fővárosi közkórházak 1888. évi költségelőirányzatai tárgyában múlt évi november hó 9-én 44,830/VIII. sz. alatt kelt ezen leiratával megállapított, illetőleg leszállított napi ápolási díjakat és pedig: a szent Rókus közkórház és fiókjaiban 88 krajczárral, az üllői-úti új kőzkórháznál 99 krajczárral és végre a szent János közkórháznál 81 krajczárral a maga részéről is elfogadja és éhez képest a fővárosi tanácsnak azon intézkedését, hogy ezen, a fővárosi közkór; lázak 1888. évi költségelőirányzatait általánosságban jóváhagyó ministeri leiratot másolatban, az annak alapján kiigazított költségelőirányzatok kapcsán a számvevőségnek, kórházi igazgatóságok és gondnokságoknak megfelelő eljárás végett már kiadta, egyúttal pedig a számvevőséget a hivatkozott ministeri leirat kívánalmához képest felhívta, hogy a napi ápolási költségeknek kikerekitéséből származó, illetve az erre felhasznált törtösszegeket a tartalékalapnak gyarapítására használja fel ós egyáltalában ilyennek létesítése iránti javaslatát mielőbb térjeszsze elő — jóváhagyólag tudomásul veszi. Tekintettel arra, hogy a magyar királyi belügyminister ur az üllői-úti és szent János közkórházaknál fedezet nélkül maradt hiányoknak és pedig az üllői-úti uj közkórnáznál teljes ó'sszegben, vagyis 3750 forintban, — a szent János közkórháznál azonban 8 évre felosztva, vagyis a folyó évre 3000 forintban leendő megállapításához é költségelőirányzatok XXV. szüksígleti rovataiba való felvétel' azért, mert arra az engedély annak idején külön ki nem kéretett, hozzá nem járult, egyúttal meg nem engedte, hogy a fővárosi közkórházaknak a fővárosi házipénztárból és különféle letéti alapokból előlegezett összegek utáni kamatok fedezhetésére a hátralékos ápolási költs