Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888
10.2 1888. április 26. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 400 - 401 - 402
18 A közgyűlés a császári és királyi közös hadügyministerium által a gubacsi határban fekvő tüzérségi anyagszertártól a magyar királyi államvasutak Ferenczvárosi állomásának egyik szárnyvágányához vezető keskeny vágányú, kézi erőre berendezendő vontató pályának közigazgatási bejárásáról 1888. évi márczius hó 14-én felvett jegyzőkönyvben foglalt ós a nagyméltóságú magyar királyi közmunka- és közlekedésügyi mimster ur által 1888. évi márczius hó 25-én 12,779 szám alatt jóváhagyott megállapodásokhoz hozzájárul és az iratokat a tanácsnak további eljárás végett visszaadja. !400. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 9,513/1888. számú előterjesztése, a Cséry Lajos és társa tulajdonát képező IX. kerületi remete-utczai 8,651 hr. számú telekhez szabályozás folytán hozzáeső terület átengedése ügyében. A pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács előterjesztéséhez képest elhatározza a közgyűlés, hogy a Ferencz-városi Ranolder- és Remete-utczák sarkán 8,651 hr. számú ingatlanhoz szabályozás folytán a főváros 8,634 hr. számú szomszédos telkéből hozzáeső 235 9 Ao a ölnyi területet négyszögölenként 15, azaz tizenöt forintért engedi át, vagyis azon az áron, melyen a fővárosi közmunkák tanácsa, a fővárosi pénzalap kezelője az ezen alapot illető terjedéket átengedi, noha ezen terület vagyonleltárilag megállapított becsértéke négyszögölenként csak 6, azaz hat forint. Az iratok további intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !401. Tárgyaltatott a tanács 10,673/1888. számú előterjesztése, a diósárok szabályozása czéljából elfoglalt magánterületek kisajátítása ügyében. A közgyűlés a középitési bizottmány és a tanács javaslatához képest a diósárok szabályozása czéljából a budai 6,736. hr. számú ingatlanból elfoglalt 234 O-ölnyi területért négyszögölenként 50, azaz: ötven krajczár, a budai 6,924-6,925/1. hr. számú ingatlanból elfoglalt 640 D-ölnyi területért pedig négyszögölenként 2, azaz: kettő forint kisajátítási kártalanítást és e kártalanítási összegeknek az 1881: XLI. t.-cz. 30. § a értelmében járó 6°/» kamatját a kisajátítási alap terhére ós barátságos egyezség feltótele alatt megszavazza. Ezen határozat a kisajátítási alap 1888. évi előirányzatának jóváhagyására vonatkozó belügyministeri leirat értelmében a nagyméltóságú magyar királyi belűgyminister úrhoz végrehajtás előtt jóváhagyás végett fölterjesztetik és a tanács fölhivatik, hogy a remélt jóváhagyás leérkeztével a kisajátítási egyezség megkötése, telekkönyvi keresztülvitele, a kártalanítás kifizetése iránt intézkedjék. !402. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 14,369/1888. számú előterjesztése, az országház építéséhez szállítandó kőanyag utáni kövezetvám fizetésénél nyújtandó kedvezmény ügyében. Tekintettel az állandó országház építéséből a fővárosra származó, különös figyelmet érdemlő előnyökre s ezen építkezés kivételes voltára a közgyűlés az országház építési végrehajtó-bizottság kórelme folytán, a tanács javaslata alapján megadja azon kedvezményt, hogy az állandó országház építéséhez szükséges kőanyag azon mennyisége után, a mely az első császári és királyi szabadalmazott duna-gőzhajózási társulat gőzés teherhajóin akár idegen határból, akár pedig a dunaparti teherpályaudvarról, vagy a főváros tulajdonát képező közraktárakból hozatik a fővárosba, a mindenkor érvényben levő kövezetvám-díjjegyzék értelmében járó fővárosi kövezetvámnak csak 7*, azaz egynegyedrésze, ellenben a vasutakon érkező kőszállitmányokból az épités színhelyére tengelyen szállítandó mennyiségek után járó kövezetvámnak V* azaz: egyfól része legyen felszámítandó és beszedendő. Világosan kijelenti a közgyűlés, hogy ezen kedvezmény csak kivételesen és minden ebből vonható következtetés nélkül és csupán az állandó országház építéséhez szükséges kőanyagra vonatkozik, megjegyeztetvón bogy ezen kedvezmény a közönséges vizijárműveken behozott kőanyagra kiterjeszthető nem volt, mert az ezután járó kővezetvám szedésének joga haszonbérbe van adva.
