Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

9. 1888. április 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 342

11 és Fuchs Gusztáv uraknak, mint a küldöttség tagjainak kiadatni határoztatik. !342. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 12,554/1887. számú előterjesztése, a Lipótmezőre Házmán Perencz és érdektársai által engedélyeztetni kért gőzerejű közúti vasutat illetőleg érkezett 3,662/11. 1888. számú belügyministeri leiratra. ^Minthogy az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 58. §-a c) pontja alapján, a főváros törvényhatóságának önkormányzati jogköréhez tartozik a főváros szépitése, utai, utczái, közművek, építkezések és a közmunka feletti intézkedés és a géperejű közúti vasutak engedélyezése tárgyában, az 1887. évi november hó 2-án 45,224. szám alatt kiadott kormányi szabályrendelet harmadik szakaszának második bekezdése is akként intézkedik, hogy „a főváros a bemutatott terveket birálat tárgyává teszi, s azok felett, illetve azok kapcsán a vállalat létesítésének kérdésében saját szempontjában határozván, ugyanezen határozatában elvileg nyilatkozik a kért területeknek a vállalat részére leendő átengedése iránt is"; és minthogy eszerint akár az 1872. évi XXXVI. t.-ez. 58. §-ának c) pontjában foglalt közművek emeléséről, akár pedig az 1887. évi november hó 2 án 45,224. szám alatt kiadott kormányi szabályrendeletben felsorolt vállalatokról legyen szó, a létesités kérdésében az első határozat meghozatalának joga a főváros törvényhatóságát világosan és minden kétséget kizárólag megilleti és az idézett kormányi szabályrendelet értelmében is, az ott megjelölt vállalatokkal szemben, a főváros törvényhatóságát nemcsak pusztán a tulajdonát képező utczák, utak ós terek átengedése felett való szabad rendelkezési jog és a vállalat lótesitésének kérdésében, nemcsak mint egyik felet véleményező hatáskör, hanem hatósági jogkörénél fogva, a határozathozatal joga is megilleti és végre minthogy a kérdés lényegére nézve az, vájjon a szóban forgó gőzmozdonyú közúti vaspálya „közműnek", avagy „vállalatnak" tekintendő-e, teljesen lényegtelen, ennélfogva a közgyűlés a jogügyi bizottmány javaslata alapján kijelenti azt, hogy a nagyméltóságú belűgyminister urnák a lipótmezei gőzerejű közúti vasút tárgyában folyó 1888. évi február 27-én 3,662/11. szám alatt kelt leiratában s illetőleg ezen leirat első részében foglalt kívánságban megnyugszik s ehhez képest a kérdésben álló gőzerejű közúti vasútnak létesítése tárgyában múlt 1887. évi november hó 23—24 ón 936. szám alatt hozott határozatának bevezetését egészen az 1. pontig hatályon kivül helyezi s az ily módon hatályon kívül helyezett részt a kővetkező szöveggel helyettesíteni határozza; „A közgyűlés tárgyalván Házmán Ferencznek és érdektársainak az I. kerületi zugligeti-úton levő szép Ilonától kiindulólag a Lipótmezőn át a Hűs-völgybe tervezett gőzmozdonyú közúti vaspálya engedélyezése iránt benyújtott kérvényét, az 1887. évi november hó 2-án kelt 45,224. számú kormányi szabályrendelet 3. §-ának második bekezdése értelmében, ezeu gőzmozdonyú közúti vaspálya létesítését a saját szempontjából elhatározza és a vaspálya által igénybe veendő közterület elfoglalását elvileg a következő feltételek mellett engedi meg." A mi pedig a nagyméltóságú belűgyminister ur már idézett leiratának második részét illeti, a melyben az mondatik, hogy „azon esetre, ha a vasút vonalának egyúttal közútként leendő használata nincs czólbavéve, az elfoglalt területek lejegyzésének okszerűen — nem valamely nem létező— és czélba sem vett közút, hanem egyenesen a tervezett vasút czéljaira kellene történnie", a közgyűlés az idevonatkozó szakjelentések meghallgatása után kijelenti azt, hogy az ezen gőzmozdonyú közúti vasút létesítése tárgyában múlt 1887. évi november hó 23—24-én 936. szám alatt hozott határozatának 7-ik pontját, melyben a pálya által elfoglalandó területnek s ezen kívül a pálya mellett mindkét oldalon, a magánterületek hozzáférhetőségének biztosítása czóljából 3—3 méter széles közúti területnek megszerzésére és közterületként leendő lejegyeztetésére engedélyt kérők köteleztetnek, ezúttal is fentartja, mert a főváros hatósága vasútépítések alkalmával következetesen mindig kikötötte azt, hogy a vasút vonala irányában 3»