Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

6. 1887. március 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218 - 219 - 220

Az élelmezés is a forgalom és kereskedelem általános törvényeit követi, kell, hogy a kereslet és kinálat között kellő arány és összhang állapittassék meg, mert csak ez által érhető el, hogy kellő mennyiségű és kellő minőségű élelmi czikkek kerüljenek a főváros piaczára és csak ezen összhang segit arra is, hogy az árkiegyenlités megtörténhessék. Ma az élelmezés kezdetleges módon történik, vagy sok részben uzsorával, mely annál veszélyesebb, mert alóla magát senki és különösen a szegény néposztály ki nem vonhatja. Csak kellő szervezés mellett érhető el az, hogy a főváros számára úgyszólván az egész ország termeljen és ide biztosan juttathassa czikkeit azon tudatban, hogy azok megfelelő áron és mindenkor megvétetnek. E szervezet az árúcsarnokok segélyével érhető el ós különösen a központi árúcsarnok által, hova minden termelő beküldheti czikkeit és hol azok hatósági felügyelet alatt elárusittatván, a befolyó érték az eladónak biztosan megküldetik. Különösen a központi árúcsarnok üdvös hatása minden kétség felett áll. Ha eltekintünk is azon szintén számba vehető előnytől, hogy a közönség és az árúk az idő viszontagságai ellen megóvatnak, hogy csarnokokban a tisztaság jobban megőrizhető, és hogy a szépészet érdekei is kielégitést találnak; ha másrészről nem foglalkozunk is e helyen azon nagyfontosságú közgazdasági reformmal, hogy t. i. az árúcsarnokok utján az élelmi czikkek kivitele is lehetővé fog válni: a főváros élelmezésére kiválóan előnyös leend, hogy egy központ alakittatik, hova a termelő elelmiczikkeit azon tudatban küldheti, hogy azok biztosan eladatnak, másrészről pedig a fogyasztók minden szükségleteiket ezen intézmény utján fedezhetik. Egyedül a központi árúcsarnok nyújt módot arra, hogy az árak megfelelő határok között mozogjanak, és ez által a fogyasztó közönségnek az árúczikkek olcsón és kellő mennyiségben biztosittatnak. Az élelmi czikkek ezen központosítása nélkül a különböző piaczokon az árak szabálytalanul ingadoznak és azok rendkívüli magassága ellen nincsen óvszer. E felfogás uralkodik az egész művelt külföldön hasonló viszonyok közt, mert kétségtelen, hogy az élelmezési kérdések mutatnak a legkülönbözőbb városokban is legtöbb analógiát. S mindezek mellett is a kereskedés szabadsága korlátozást nem szenved, mert a létező piaczok sem megszüntetni nem fognának, sem a termelők kötelezve nem lennének kizárólag a központba küldeni árúczikkeiket. A kisebb piaczok tehát akár csarnokokkal, akár azok nélkül a jövőre is a közönség rendelkezésére fognak állni, de éppen ezek teszik szükségessé a központi árúcsarnokot, hogy ez utóbbiban szabályoztassanak az árak és ezen minden kényszer nélkül önként beálló árszabályozás kellően kihasson a főváros összes piaczaira; és ezért a központi árúcsarnokban nemcsak nagyban, hanem úgynevezett „félnagy"-ban és .kicsinyben" való eladás is történnék és az itten történő úgynevezett detail-eladás lenne elhatározó a többi piaczokra is. A közélelmezési ügyosztály a központi árúcsarnok kérdését lelkesen felkarolta és a tslekszerzés kérdésében buzgósággal járt el, sajnos, hogy tanácsnoka lelkes buzgalma daczára az ügy megfenekleni látszik. Van okunk ezt mondani, ha figyelembe vesszük azt, hogy mily ellenmondó tárgyalások előzték meg a sóházi teleknek a központi árúcsarnok számára való megszerzését, és azt, hogy bár a törvényhatóság e telket a kormánytól a csarnok részére szerezte meg, mind ez ideig semmi lépést nem tett ezen telek kiegészítésére, és hogy általában a közélelmezési ügyben az utolsó időben semmi lényeges előterjesztés nem tétetett és a mennyire az ügyek menetét ismerhetjük, a legközelebbi jövőben sem várható.