Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

1. 1887. január 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 29 - 30

5 3-szor, »a 7. §. után czélszerűségből felveendő, hogy az érték azon összege, mely az összeszámításnál egy egész forintot nem tesz, a díj megállapításánál tekintetbe nem jön, továbbá, hogy az őrzési díj kiszámításánál a krajczárokban mutatkozó törtrészek egész krajczároknak vétetnek*; tekintettel azonban arra, hogy a díjszabályzat 4. §. II. pontjára tett észrevételben foglaltak általánosságban azért nem alkalmazhatók, mert a díjszabályzat ezen pontja alá eső okiratok a tanácsi letétben csak ritkán és leginkább azon törvényszéki letétek között fordulnak elő, melyek a volt városi törvényszéktől visszamaradt régi törvényszéki iratokból állanak, mely utóbbiakra nézve az 1853. évi január hó 26-án kelt császári nyílt parancsban, valamint a birói letétek után szedendő díjakra vonatkozólag 1871. évi január hó 2-án 23,295. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendeletben foglalt s a főváros hatóságánál eddig érvényben volt osztályozás volt legmegfelelőbben alkalmazható s ugy a jelen ritkán előforduló esetben, a hason tanácsi letétek érdekében okvetlenül módosítást tenni szükségesnek nem mutatkozik; ennélfogva a közgyűlés a szabályzat 4. §. II. pontjának eredeti szövegezését fentartani kívánja, kijelentvén egyszersmind, hogy a mennyiben az felsőbb jóváhagyást ezúttal sem nyerhetne, azon esetben ezen szakasz II. pontját a következő szövegezéssel kéri jóváhagyatni, és pedig: »II. Csupán az őrzési díj tartama szerint fizetendő díj a forgalom tárgyát nem képező okiratok után tesz: a) a törvényszéki letéteknél kezelt jogi okiratokért, ugyszinte a tanácsi letéteknél kezelt oly okiratokért, melyek a bélyegtörvény értelmében fokozatos illeték alá esnek; b) a törvényszéki és tanácsi letéteknél kezelt minden egyéb okiratokért, melyek a fenti a) pont alatt nem foglaltatnak « ; tekintettel továbbá arra, hogy a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur az 1882. évi május hó 11-én 25,568. szám alatt kelt magas rendeletével, a fővárosi gyámpénztárban elhelyezett pénzek és pénzértékek kezelésére vonatkozólag az 1882. évi ápril hó 19-én s folytatva 20-án tartott közgyűlésben megállapított szabályrendelet vonatkozó és hasonértelmű 83. §-át az árvák terhére is — hol pedig a méltányossági tekintetek kiválóan figyelmet érdemelnek — jóváhagyta, vagyis az árvákkal szemben 2%-os s illetve l°/o-os díjtételnek megállapítását indokoltnak találta, ezzel szemben a letétpénztárnál kezelt letétek után az amavval egyenlő százalékú díjtételeknek a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur által a díjszabályzat 4. §. III. pontjára tett észrevétel szerint felényire leendő leszállítása indokoltnak nem látszik; ennélfogva a díjszabályzat 4. § ának III. pontját is az 1886. évi 404. számú közgyűlési határozattal megállapított szövegezésben fentartani; s végre a 3. pontban felemiitett észrevétel alapján a díjszabályzat 7. §-át a ministeri leirat értelmében kiegészíteni s ezen határozatát a felsőbb jóváhagyásnak a díjszabályzat mely szövegezés szerinti példányára engedélyezése czéljából a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister úrhoz felterjeszteni határozza. !29. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a tanács 30,972/1886. számú előterjesztése, Berger Manó és Hoffmann Júliának telekhasználati korlátozás törlése iránt beadott kérvényére. Berger Manó és neje született Hoífmann Júliának, mint a főváros közönségétől vett, a főváros pesti részének 8,714. számú telekkönyvi betétében 8,599. hr. szám alatt foglalt és sertésállás czéljára eladott ingatlan tulajdonosainak kérelmére a pénzügyi gazdasági bizottmány, a tiszti ügyészség s a tanács előterjesztései alapján a közgyűlés ezen ingatlanra bekebelezett azon tulajdonjogi korlátozást, mely szerint ezen telek egyedül csak sertés- és marhaállásokra használtathatik, fentartja ugyan, azonban a felhozott indokok és méltánylást érdemlő körülményeknél fogva elhatározza, hogy a főváros a 8,714. számú telekkönyvi betétben 8,599. hr. szám alatt foglalt ingatlanra a B. lapon 3-dik sorszám alatt foglalt tulajdonjogi korlátozás érvényének és rangsorozatának épségben fentartása mellett eme korlátozás módosításául beleegyezését adja, hogy a mindenkori tulajdonos a teleknek jelenleg beépített részét, illetőleg az ezen telken jelenleg már létező épületeket szappan- és gyertyagyár czéljára használhassa, s ezen tulajdonjogi korlátozásbeli módosítás telekkönyvi bejegyzését saját költségén eszközöltesse. Miről a tanács intézkedés végett tárgyirat kiadásával értesíttetik. !30. Tárgyaltatott a tanács 42,045/1886. számú előterjesztése, a Lipót-utczai »szerb-udvar« kibérlése ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés szemben a tanács előterjesztésével és javaslatával, a magyar királyi belügyminister urnák múlt évi deczember hó 17-én 66,476. szám alatt kelt leiratát, mely szerint a fővárosi törvényhatóság múlt évi november hó 17-én 1,046. számú közgyűlési határozatát, hogy a Lipót-utczai 36. számú »szerbudvar<-féle ház fővárosi hivatalok elhelyezésére évi 10,000 frt bér mellett 10 évre kibéreltessék, — helyben nem hagyta — tudomásul veszi, s ennek folytán felhívja a tanácsot, hogy ha hivatalok elhelyezése czéljából új helyiségek igénybe 2