Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

15. 1887. július 20. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 630 - 631 - 632

3 esetleg később az óbudai nagy. szigeten épitendő szűrőtelepből s a Dunán át fektetendő hid, vagy a folyam alatt építendő alagút köz­vetítésével láttassanak el szűrt vízzel, és hogy a kettős csőhálózat szűrt és szüretien vízre külön, a szükséghez képest fokozatosan lefektethessék; továbbá: b) dr. Szabó József fővárosi bizottsági tagnak azon szóbeli indít­ványát, hogy a főváros balparti részeinek szűrtviz-szükséglete a Göd tájékán található forrásokból fedeztessék, a kettős csővezeték már most általánosan alkalmazásba vétessék, a szüretien viz a budai oldalról vétessék és ez utóbbi a Gellérthegyen építendő magas nyomású víz­tartó segítségével hídon vagy alagúton át hozassék a balparti részre. 2. Midőn azonban a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a balparti végleges vízvezeték ily módon létesíttessék, tekintettel az időkőzben nagy mérvet öltött és állandónak mutatkozó, sőt évről-évre gyarapodó vízfogyasztásra, nem nyughatik meg abban, hogy ezen több évtizedre szóló vízvezeték csak 80,000 m 3 napi vízszolgáltatásra legyen első ízben berendezve, hanem kijelentve azt, hogy a szűrt és szüretien vizet külön szállító kettős csővezeték alkalmazását jelen viszonyaink között czélszerűnek nem tartja és tudva azt, hogy az okszerű hasz­nálatra szánt tiszta viznek mindenkor kellő mennyiségben kell rendel­kezésre állania, a mely utóbbi czélt pedig 80,000 m 3 napi mennyi­séggel már néhány év múlva sem lehetne elérni, elhatározza, hogy a káposztás-megyer-dunakeszi határban természetes szűrőkkel telepítendő végleges vízmű mindjárt kezdetben oly módon építtessék ki, hogy az működése kezdetén már naponkint 120,000 m 3 szóval: egyszáz­húszezer köbméter szűrt vizet legyen képes szállítani, e mellett azonban fokozatosan nagyobb szállítási képességre is kiterjeszthető legyen. 3. A fentebbi pontokhoz képest a közgyűlés utasítja a tanácsot arra, hogy a mint ezen határozatra vonatkozólag az elvi helyben­hagyás leérkezik, ezen vízvezeték építési költségei tekintetében, figye­lemmel a főmérnök-középitési igazgatónak javaslatára és a középitési bizottságnak ide vonatkozó jelentésére, különösen ezen jelentésnek 2-ik pontjára, részletes javaslatot terjeszszen elő; továbbá tegye meg az előzetes lépéseket a vízműre szükséges területeknek megszerzése érdemében is; végre pedig a részletes tervek kidolgozása és megbirá­lása, a művezetői teendők ellátása és az épités-felügyelet tekintetében is tegyen javaslatot. 4. A vízvezetéki viznek nem okszerű ós czéltalan felhasználását meggátolni a hatóságnak feladatai közé tartozván, a közgyűlés a tanácsi előterjesztés 7. pontja alapján felhívja a tanácsot arra, hogy e tekintetben a kellő tanulmányokat tétesse meg és arra is terjesz­kedjék ki teendő javaslatában, vájjon a városi csővezetékben elő­fordulható hiányok következtében használatlanul elvesző vízvezetéki viz nem lenne-e kellő ellenőrző készülék alkalmazásával a közönség számára megmenthető. 5. A közgyűlés a tanácsi előterjesztés 8. pontjában foglalt javas­latot indokoltnak találván, utasítja a tanácsot arra, hogy a főváros jövendőbeli vízellátása tekintetében dr. Szabó József fővárosi bizott­sági tagnak a gödi és környékbeli forrásvizek bevezetésére vonatkozó javaslatait, továbbá mindazon javaslatokat, melyek a főváros jövőben való vízszükségletének biztosítását czélozzák, tanulmányoztassa és a tanulmányok eredményéről annak idején jelentést tegyen. Ezen határozat ellenében Nászai Mór bizottsági tag ur indít­ványát, mint külön véleményt, továbbra is fentartja, minek folytán indítványa az iratokhoz csatoltatni s a külön vélemény bejelentése az ügyrend 6. §-a értelmében a jegyzőkönyvben külön kitűntettetni rendeltetik. Ezen határozat az összes iratokkal együtt az^ 1870. évi X. t.-cz. értelmében törvényszerű tárgyalás végett a fővárosi közmunkák tanácsához átküldetni, egyúttal ezen határozatnak egy példánya a a főmérnök-kőzépitési igazgató javaslatának, a középitési bizottság és í*

Next

/
Thumbnails
Contents