Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887
9. 1887. május 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 372 - 373 - 374 - 375 - 376
16 egy állandó állatkiállitási csarnok létesítését, az „Országos magyar gazdasági egyesület" ebbeli törekvését előmozdítandó, a közgazdasági és közélelmezési bizottmány s a tanács javaslata alapján a nevezett egyesületnek 1886. évi február hó 10-én 80. szám alatt kelt s ugyanazon óv és hó 13-án 152. közgyűlési szám alatt benyújtott emlékiratára kijelenti, hogy azon esetre, ha az állatkert czéljára szolgáló területet használó „állat és növényhonositó társaság" s az „országos magyar gazdasági egyesület" között egy állandó állatkiállitási csarnoknak az állatkertben létesítése iránt megállapodás jön létre, az alábbi feltótelek mellett megengedi, hogy ezen czélra, a tárgyiratok közt levő, a mérnöki hivatal által készített térrajzon zöld színnel befestett 1,600 D-ölnyi terület az állatkert területéből igénybe vétethessék. — Az átengedési feltételek a következőkben állapittatnak meg: 1. A kijelölt terület az ^országos magyar gazdasági egyesület"-nek „állandó állatkiállitási csarnok" létesítésére, a főváros s az „állat- és növényhonositó társaság" között fennálló szerződós lejártáig, vagyis 1896. évi április hó 28 áig használatul ingyen engedtetik át. 2. Az átengedett terület másra, mint „állandó állatkiállitási csarnok* építésére s abban állatkiállitások rendezésére, nem használható. 3. Köteles az „országos magyar gazdasági egyesület" az átengedett területen a kötendő szerződós keltének napjától számítandó három év alatt egy, a meghatározott czélra alkalmas csarnokot emelni s azt kitűzött czéljára és rendeltetésére fordítani. 4. Ügy az „állandó állatkiállitási csarnok,* valamint a fentebb meghatározott czélra netán szükséges egyéb melléképületek csak a fővárosi hatóság előzetes jóváhagyása mellett emelhetők, a mely a szándékba vett építkezést, ugy épitésrendori hatósági, valamint a kijelölt czól specziális érdekei szempontjából is elbírálni jogosítva van. 5. Az „országos magyar gazdasági egyesület" a földesúri jog elismerése fejében évenként 1 darab ezüst forintot fizet a főváros házipénztárába. 6. A meghatározott használati idő lejártával köteles az „országos magyar gazdasági egyesület" a használatul átengedett területet, a rajta található épületekkel, ezek tartozékaival s egyéb ingatlan beruházásokkal együtt, minők pl. kerítések, kutak, stb. minden megtérítési igény s a főváros részéről minden fizetési kötelezettség nélkül a főváros tulajdoni birtokába vissza, illetve átadni. 7. Azon esetre, ha az „országos magyar gazdasági egyesület" az átengedett területen az „állandó állatkiállitási csarnokot" a kitűzött három évi határidő alatt fel nem építené s azt rendeltetésének át nem adná; ha a területet, illetve a reája emelt épületeket nem a kitűzött czélra, hanem valamely más czélra használná; ha azokat bérbe adná; ha a kötendő szerződést a főváros előzetes beleegyezése nélkül másra átruházná; ha az „országos magyar gazdasági egyesület" a meghatá rozott használati idő letelte előtt feloszolnék, illetve megszűnnék • végre, ha a terület, illetve a rajta emelt épületek a kikötött czélra, mindazonáltal az elemi csapások s általán a vis major eseteit kivéve, legalább két éven keresztül igénybe nem vétetnének; jogában áll Budapest főváros közönségének a szerződést egyoldalulag tanácsi határozattal megszüntetni s a használatra átengedett területet visszavenni mely esetben a rajta létező épületek összes tartozékaikkal és minden nemű ingatlan beruházásokkal együtt minden megtérítési igény nélkül Budapest főváros korlátlan birtokába és tulajdonába átszállanak. 8. Minthogy az „állandó állatkiállitási csarnok" czéljára használatul átengedett terület egy részét képezi azon 31 hold 600 d-ölnyi területnek, melyet még szabad királyi Pest város, a közte s a „pesti állatkerti részvénytársaság" között 1866. évi ápril hó 25-én létrejött s az ugyanazon év és hó 28-án 10,650. tanácsi számú határozattal jóváhagyott szerződés szerint a nevezett állatkerti részvény-társaságnak, mely utóbb a szerződésre Budapesten 1882. évi január hó 12-én rávezetett záradék szerint „állat- és növényhonositó társulattá" alakult