Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

9. 1887. május 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 356

5 rozattal megállapított kulcs szerint kiszámított és évenként közgyülé­sileg megállapított tartási díjak átlaga szerint mutatkozó ősszegnek megfelelő 4°/«-os jövedelem fog egy alapítványhoz megkívántató készpénz­tőke meghatározásához alapul vétetni. 2-or: hogy minden, az első pont szerint megállapított készpénz­tőke összeg erejéig ezentúl teendő alapítványok azonnal, az alapítványi oklevélnek a magas kormány által történt jóváhagyása után életbe lóptetendők, és hogy az illető alapítók a kijelölési jog és egyéb általuk kikötött, az intézeti, vagy egyéb fővárosi szabályokba nem ütköző előjogokkal felruháztatnak. 3-or: hogy a fennebbi intézet akármelyiké javára a jövőben bárki által teendő mind oly alapítványok, melyek az 1-ső pont szerint meg­állapítandó összegeken alóliak, — vagy ha esetleg szabály szerint elfogadható állami, vagy egyéb értékpapírokban tétetvén le és a név­értékhez képest a meghatározott összeget meg is ütik, de valóságos kamatjövedelmük nem éri el az 1-ső pontban meghatározott számítás szerint mutatkozó tartási díjak átlag össszegét, — tőkésitendők, illetve a kamatokkal együtt gyümölcsöztetendők lesznek mindaddig, mig a tőkésített kamatokkal együtt annak megfelelő évi jövedelmet nyújtják. Megjegyeztetik azonban, hogy miután a szegény-alapoknál kétféle alapítványok léteznek, nevezetesen: az egy áponcz helytartási költ­ségeinek fedezésére szolgálók — ós vegyes czólúak, mint például olyanok, melyek az áponczok részére adandó segélyekre, vagy az intézeti keze­lési költségek részbeni fedezésére stb. állapíttattak, — a jelen szabály­zat tehát csakis az előbb érintett áponczhelyek létesítésére teendő alapítványokra vonatkozik, s e szerint az utóbbiaknál irányadóul nem szolgál, mert ezek az alapító intentiója szerinti czélokra szolgálván, azok összegeik mérvére nézve nem korlátozhatók. Ezek előre bocsátása után a folyó 1887. évtől —bezárólag 1891. évig terjedő öt évre a fentjelzett kiszámítási mód szerint: az Erzsébet­szegényházban, miután a lefolyt öt év alatt megállapított tartási díjak összegének egy ötöde, vagyis egy évre eső átlag összege — a tanács jelentése szerint— 160 frt 25 krt tesz, — tehát az ezen jöve­delemnek 4%-os kamatozás alapul vétele mellett, egy alapítványi hely létesítésére, a megfelelő tőke kerek összegben 4,000 frt, azaz: négyezer forintban állapittatik meg. A Dunajobbparti szegényházban: a) egy közönséges áponcz tartására, szintén a lefolyt öt év alatt megállapított tartásdíjak összegének egy ötöde, vagyis egy évre eső átlag összege 140 frt 17 krt tevén, az ezen jövedelemnek 4%-os kamatozás alapul vétele mellett, egy ily alapítvány létesítésére, meg­felelő tőke kerek összegben 3,500 frt, azaz: háromezerötszáz forint­ban; — és ugyanezen szegényházban: b) egy polgári ápolt tartására ugyancsak a lefolyt öt óv alatt megállapított tartásdíjak összegének egy ötöde, vagyis egy évre eső átlag összege 173 frt 31 krt tevén, az ezen jövedelemnek 4%-os kamatozás alapul vétele mellett — egy ily alapítványi hely létesítésére megfelelő tőke kerek összegben 4,400 frt, azaz: négyezernégyszáz forintban állapittatik meg. Miről a fővárosi tanács tudomás és mihez alkalmazkodás végett — tárgyirat kiadása mellett értesíttetik. !356. Tárgyaltatott a közjótékonysági bizottmány s a tanács 8,740/1886. számú előterjesztése, a „ Mayer "-fiárvaház alapszabályainak megállapítása ügyében. A Mayer féle fiárvaháznak a közjótékonysági bizottság és a tanács által pártolólag előterjesztetett alapszabályzata egyhangúlag változatla­nul elfogadtatik s a következő szerkezetben megállapíttatik: A budapest-fővárosi Mayer Ferencz fiárvaház alapszabályzata. 1. §• Az intézet czélja: budapesti illetőségű, vagyontalan, 6—10 év közti teljes- vagy félárva (apátlan vagy anyátlan) fiúgyermeket egész

Next

/
Thumbnails
Contents