Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

5 . 1886. február 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 170 - 171 - 172

14 Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagyméltóságú magyar királyi belűgyminister úrhoz felterjesztendő. Miről a nagytekintettí fővárosi közmunkák tanácsa is átiratilag értesíttetik. !170. Tárgyaltatott a jogügyi bizottmány s a tanács előterjesztése, a közraktári telep építésére az 1880: LV. törvényczikkben megszavazott államsegély után járó késedelmi kamat tárgyában. A közgyűlés hozzájárul a tanács javaslatához, s az előzmények alapján indokolt felterjesztést intéz a nagyméltóságú magyar királyi pénzügyin nister úrhoz az iránt, hogy a fővárosi Csepel-rakpartfal építésére az állam által nyújtott 780,000 frt segélyösszeg után járó s a főváros által az 1880. évi 65. törvényczikk alapján 89414 frt 2 krajczárban kiszámított 5°/

0 késedelmi kamatokból levont 13,403 frt 23 krt a fővárosnak pótlólag kiutalványozni méltóztassék. !171. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a tanács etőterjesztése, négy hóekebeszerzési költségeinek fedezete tárgyában. A tanács azon intézkedését, mely szerint tekintettel a a folyó évi január hóban tartott nagy havazás folytán.felmerült sürgős szükségre, a január hó 14-én 50,178. szám alatt kelt határozatával négy (4) Eckert-féle hóeke beszerzését elrendelte, a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, s minthogy az 1886. évi költségelőirányzatban ez iránt gondoskodva nem lön, a tanács és a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslatára az ezen beszerzéssel felmerülendő 2400 forint fedezetéül a folyó évi költségvetésben vegyes és előre nem látott kiadásokra előirányzott 59,416 frtnyi átalányösszegből még rendelkezésre álló 13,516 forintot jelöli ki. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagyméltóságú belügyminister úrhoz felterjesztetik. !172. Tárgyaltatott Weisz Károly és neje felebbezése, csatonia-épitési járulék ügyében. Minthogy a felsőbb bíróságok már számos izben kijelentett elvi jelentőségű határozata szerint, a kövezési és csatornázási járulékok az ingatlant terhelő dologi tartozást képeznek, s az ingatlan tényleges tulajdonosa által viselendők ; minthogy továbbá arra nézve, hogy az ilynemű járulékok kinek terhére vettessék ki, a kivetés idejekori telekkönyvi állapot, nem pedig a kövezés és csatornaépítés idejekori telekkönyvi állapot az irányadó, minthogy végre be van igazolva az, hogy felfolyamodó akkor, midőn a VIII. kerületi örömvölgy-utcai 7238. helyrajzi 12. összeirási számú ingatlan után a 137 frt 32 kr. csatornaépítési járulék kivettetett; — ezen ingatlannak tényleg telekkönyvi tulajdonosai voltak : mindezeknél fogva a köz-