Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

15.2 1886. június 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 625

13 Mindazok, a kik rendes szállításra terhes szekereket tartanak, u. m. gőzmalmok, gyárosok, nagy és kisfuvarosok, szódavíz készítők, mészárosok, hentesek, majorosok, kereskedők, bútor- vagy bármiféle szállítási vállalkozók stb. a főváros területén közlekedő mindenféle, akár egy-, akár kétfogatú s bármily szerkezetű terhes kocsijaikat jobb oldalon pléhtáblácskával tartoznak ellátni, melyen a szekér hordképessége és önsúlya, továbbá a tulajdonos teljes neve és lakása olvashatólag kiírva legyenek. Azon tulajdonosok, a kik több kocsival birnak, ezen táblácskán kötelesek a kocsinak egytől kezdődő folyó számát kitüntetni. 6.§. Csak ép és jókarban levő vonóállatot szabad szekérbe fogni. Elcsigázott, testi hiba által a szabadjárásban akadályozott, undort vagy szánalmat gerjesztő, avagy emberre vagy állatra veszélyes betegségben szenvedő állatot használni tilos. A rakomány súlya és felrakást módja. 7. §. Minden szekeret csak annyira szabad megterhelni, hogy a rakomány súlya i gyrészt a szekér hordképessógével, másrészt pedig figyelembe véve a használandó út minőségét is a vonó állatok erejével helyes arányban álljon. A rakomány súlya a szekér önsúlyával együtt 8000 kilogrammot (160 vámmázsa) meg nem haladhat. Nagysúlyú tárgyak szállítása. 8. §. Ha a fővárosnak burkolattal és alagmüvekkel (csatorna, légszesz, vízvezeték) ellálott utain és utczáin oly tárgyat kell szállítani, a mely fel nem osztható és az előző szakaszban megállapított maximális sulymennyiséget meghaladja, ez esetben a szállítás a fővárosi mérnöki hivatalban szóval bejelentendő. A mérnöki hivatal kiküldött közege a rakomány terjedelmének és súlyának, valamint a szekér hordképessógének megállapítása után ki,elöli, a szállítás vonalát s az érintendő utczák testének azon részét, a melyen a szekérnek haladnia kell, s erről a fővárosi rendőrséghez a szállításhoz kellő utasítással ellátott valamely közeg kirendelése végett rövid utón jelentést tesz. Ha a szállíláshoz két párnál több vonó állatot kell egymás elé fogni, ez a fővárosi rendőrségnél jelentendő be. A rakodás módja. 9.§. A rakomány a szekéren ugy helyezendő el és lánczczal vagy kötéllel ugy megerősítendő, hogy az rázkódás vagy zökkenés folytán le ne eshessek. A rakodás olyképen történjék, hogy a szekér a feldülés veszélyének kitéve ne legyen, általán véve pedig a rakomány szélessége 3 métert, magassága pedig a földtől számítva 5 métert meg ne haladjon. 10. §. Egymáshoz két kocsit akasztani nem szabad. A kerekek fékezése. H.§. Ha az ut annyira lejtős, hogy a kocsi önsúlyánál fogva előre haladna, a dörzs fékező használatba veendő. A fékezőt nem szabad annyira megszorítani, hogy a kerék forgása teljesen elzárva legyen. • Hajtás. 11 §• Minden szekérhez külön kocsis alkalmazandó. Hajtáshoz nem értő, vagy 16 éven aluli egyént kocsisnak alkalmazni nem szabad. _, , Hajtás közben a kocsisnak a szekeret elhagynia vagy aludnia nem szabad. 13. §. Ha több szekér halad egymásután, két-két sz-kér közt legalább három méter távolság hagyandó, hogy a gyalogosok átjárása gátolva ne legyen. Két vagy több szekérnek egymás mellett haladni nem szabad. 14. §. A megrakott szekér egyáltalán csak lépésben, az üres szekér pedig csak mérsékelt ügetésben haladhat. A hajtás és kitérés balra, az előkerülés pedig jobbra történjék Üres kocsi aterhesnek, a lejtőről lejőve a felmenőnek kitérni tartozik, ha kocsi közel nem jőn, ha elég széles az út és ha elegendő tér van arra, hogy balról ismét a kocsisorba be lehet hajtani.