Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

13. 1886. május 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 526

0 már elhunytak, a reájuk ruházott azon jogot, hogy a kiházasitási összeget más leányok kiházasitására fordítsák, igénybe nem vették, hanem ugyanazt a hagyatéki tömeg felosztása feletti felügyelettel megbízott Pest-városi volt tanácsnál letéteményezték, minek következtében ezen tömeg feletti rendelkezési jog ugyan arra, illetve most már annak jogutódjára Budapest főváros közönségére szállott át; s miután a szóban forgó ügynek ugy a fővárosi árvaszék, valamint a tiszti ügyészség részéről történt ilyetén értelmezése folytán, a fővárosi árvaszék a jelzett kiházasitási tömeg czimén gyámpénztárilag kezelt tőkét összes kamataival együtt, a mi a kamatok kamatjával 8498 forint 41 krajczárra felszaporodott, illetékes további intézkedés végett a tanácshoz áttette, ugyanezért a fővárosi tanács előterjesztett javaslatához képest, a közgyűlés a jelzett összegnek alapítványként való kezelését ezennel elfogadja, és elhatározza, miszerint a végrendelkező nő által végrendeletében több helyen kifejezett intencziója értelmében ezen összegből "Özvegy Machovszky Anasztázné született Prendo Katalin kiházasitási alapitványa» név alatt egy kiházasitási alapítványt alkot, mely alapítványi tőkének évi kamatai évenként egy keresztény hajadon kiházasitására fognak fordíttatni. A fővárosi tiszti ügyészség által már ily értelemben szerkesztett, s a fővárosi tanács által pártolólag előterjesztett alapítványi okirat tervezetét a közgyűlés ezennel elfogadja, s azt két egyenlő eredeti példányban kiállítva az összes ügyirat kapcsán, felsőbb jóváhagyás végett, a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. !529. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a Podmaniczky-utczai gőzmozdonyu vasút tárgyában érkezett közmunka tanácsi átiratra. A közgyűlés a középitési bizottmány és tanács javaslata alapján hozzájárul a fővárosi közmunkák tanácsának a VI. kerületi Podmaniczky-utczán át a városligetbe vezetendő gőzmozdonyu közúti vasúti épitése tárgyában kelt 311/886. számú közgyűlési határozatra érkezett és 1886. évi április hó 21-én kelt 1480. és 1816/1886. számú Átiratában tett módositásokhoz illetőleg kiegészítésekhez s éhez képest a hivatkozott közgyűlési határozatot a következőleg módosítja, illetőleg kiegészíti: 1) a vasút kiindálási pontja a Rudolf-rakparton az akadémia délnyugoti sarkán lesz, innen a Rudolf-rakparton haladjon a Széchenyi-utczáig s ezen, továbbá a Nádor-, Báthory- és folytatólag a gyapju-utczákon át a váczi-körutat rézsut szelve, a Podmaniczky-utczába érjen, melyen végighaladva, az Arena-utra jusson s ezen folytassa útját az Andrássy-ut torkolatáig, hol a vonal végpontja leend; 2. a Teréz-köruti mellékvonal a Podmaniczky-utczai vonalból kiágazva, a nevezett körút nyugati oldalán vezessen az oszták-magyar államvaspálya pályaházáig. 3. A Teréz-köruti mellékvonal kiépítése vállalkozóknak ideiglenesen s csak azzal a kötelezettséggel engedtetik meg, hogy azt a hatóság egyszerű kívánatára előre bocsátandó félévi felmondást követő három hó alatt minden kártalanítás nélkül eltávolítani kötelesek; végre 4. minthogy a vasút egyelőre csak egy vágányu leend, vállalkozók már most köteleztetnek arra, hogy annak idején ott, a hol lehetséges lesz, a második vágányt is lefektessék. Minthogy ugy az 1886. évi márczius hó 31-én és folytatva április hó 1-én tartott közgyűlésen hozott 311/886. számú határozat, mint az ezt módosító, illetőleg kiegészítő jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényel, azok az összes iratok kapcsán a nagyméltóságú belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetnek. Egyúttal a tanács jegyzőkönyvi kivonaton, a közmunkatanács pedig átiraton értesítendők. !530. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a Weisz Károly és neje csatornázási járuléka ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. Tekintettel egy felől arra, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 81. §-a világosan intézkedik arra nézve, hogy a tanács határozatai a főváros javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben másodfokulag a közgyűléshez, onnan pedig a belügyminiszter úrhoz felebbezhetők és hogy ezen rendelkezést az 1876. VI. t.-cz. 58 §-ának c) pontja nem helyezte hatályon kivül, mert ezen szakasz a tanácsnak csak azon határozatai ellen beadott felebbezéseket utasítja másodfokú elbírálás végett a közigazgatási bizottsághoz, melyek magánosok ügyeiben hozattak, az utczai csatornaépítés pedig nem magán, hanem olyan ügy, mely a főváros vagyonát és gazdászatát érdekli; másfelől tekintettel arra, hogy ezekhez képest a csatornaépítési járulék kivetése elleni felebbezéseket másodfokulag eddig a közgyűlés bírálta el s az 1876. évi VI. t.-cz. meghozatala óta a közgyűlésnek már számos ily ügyben kelt másodfokú határozata került harmadfokú elbírálás végett a belügyminiszter úrhoz a nélkül, hogy a közgyűlés illetékessége ellen kifogást emelt volna: a közgyűlés a tanács javaslatához képest ezen indokok alapján felterjesztést intéz a tárgyiratok felküldésével a nagyméltóságú magyar királyi miniszter úrhoz az iránt, hogy a folyó évi május hó 13-án 24607. szám alatt kelt magas leiratának megváltoztatása mellett, Weisz Károly és nejének a folyó évi február hó 17-én 172. szám alatt hozott közgyűlési határozat ellen 137 forint 32 kr. csatornaépítési járulék tárgyában benyújtott felebbezését érdemben elintézni méltóztassék. !531. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, Mocsári Ernőnek csatornázási járulék elleni felfolvamodására.