Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

13. 1886. május 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 521 - 522 - 523 - 524 - 525

elfogadja azonban indítványának azt a részét, hogy a budapesti közúti vaspálya társasággal a staczio-utczai vonalra nézve kötendő szerződés feltételeiből a menetrend megállapítására vonatkozó rész egyszerűen kihagyassék és a menetrend a közlekedési szabályok értelmében külön állapittassék meg. Ehhez képest hozzájárul a pénzügyi es gazdasági bizottmány és tanács javaslatához, s miután tárgyalás alá vette a budapesti közúti vaspálya társaságnak 1886. évi május hó 25-én kelt 1790. szamu beadványát, melyben a társaság a kötendő szerződés feltételei között határozottan kifejeztetni kéri, hogy a 10, 5 és 8 krajczáros viteldijak az egész engedélyi idő, illetőleg e vonal fennállásának egész tartamára érvényesek, s hogy azok, mint szerződésbeli kikötmények hozzájárulása nélkül meg nem változtathatók, a stáczióutczai kozuti vaspálya vonal iránt a budapesti közúti vaspálya társasággal kötendő szerződés feltételeit a következőkben állapítja meg: 1. Az engedély tartama 30 (harmincz év és 4 (négy) hó, lejár tehát az engedély a többi közúti vonalra kötött szerződésekben megállapított lejárati időpontban, vagyis 1917. évi április hó 30-án, szóval: az egyezerkilenczszáztizenhetedik évben, április hó 30-án; fentartatik azonban a fővárosnak azon joga, hogy e közúti vasúti vonalat az engedély lejárta előtt korlátlanul és bármikor visszaválthassa, illetőleg bármely más vállalkozó által beváltathassa s ezen beváltási jog sem a létesítendő nagy-köruti vonaltól, sem pedig más vonaltól függővé nem tétetik. 2. Egyrészt arra való tekintettel, hogy idővel ezen vonalon gőzmozdonyu vasút rendeztethessék be, másrészt tartósság szempontjából kiköttetik, hogy a stáczió-utczai vasút alapépítménye vasszerkezetű legyen, s maga a vonal akképen építtessék, hogy azt esetleg gőzmozdonyu vasút czéljaira is lehessen használni. 3. Az ezen vonal által elfoglalandó közterület után tartozik a budapesti közúti vaspálya társaság évenkint és folyóméterenkint 50, szóval ötven krajczár használati dijat a fővárosi házipénztárba fizetni, kötelességévé tétetik egyszersmind a társaságnak, hogy tél idején az e vonalon levő havat saját kocsijain elszállittasa s a főváros által meghatározandó helyen lerakassa. 4. A sínek közötti területnek a hatóság által meghatározandó anyaggal való kikövezése s az ezzel járó munkabér a társaságot terheli. Az esetben, ha az utcza végleges szabályozása által a vasút fekvése időközben megváltoztatandó, ez által a vasútvonal kövezetében eszközlendő munka minden megtérítési igény nélkül egészen a vasutat terheli. A felhasználandó kőanyagot azonban, azon helyeken, a hol kövezés (maeadam kivételével) már létezik, a főváros adja és helyette az ott levő kőanyagot átveszi. Azt azonban, a hol még kövezet nincs, a társaság az első izbeni kikövezéshez szükséges kőanyagot saját költségén köteles beszerezni. Mindazon utczarészeken, továbbá a hol a vágányok már meglevő kikövezett területre fektettetnek, köteles a társaság a felszakitás folytán és az uj kikővezésnél hiányzó kőanyagot saját költségén beszerezni és pótolni, köteles továbbá a vágányok által elfoglalt területen a társaság a kövezetet folyton jókarban tartani és az éhez szükséges munkabéreket és kőanyag beszerzést saját költségén eszközölni. 5. A viteldíj ezen útvonalra nézve személyenkint a következőkben állapíttatik meg: felnőtt személyek után 10 krajczár, gyermekek után 5 krajczár, a bérletjegyek ára pedig 8 krajczár. Köteleztetik továbbá a társaság arra, hogy ezen vonalról más vonalra és viszont érvényes minden felülfizetés nélküli átszálló-jegyeket kiadjon, köteles tehát felülfizetés nélküli átszállást biztosítani a közönségnek, nevezetesen a közönséget a stáczió-utcza, illetőleg kőbányai-utcza külső végétől a városligetig, ugyancsak a jelzett ponttól a Ludoviczeumig, a közvágóhíd, az osztrák-magyar államvasút pályaházáig és ezen végpontoktól vissza a kőbányai-utcza külső végéig a fenti 10 krajczáros, 5 krajczáros, illetőleg 8 krajczáros jegyekkel szállítani, valamint az esetleg a jövőben a főváros pesti része belterületén e vonallal egy irányban s kapcsolatosan létesítendő vonalokon ugyanezen viteldijakat megállapítani. G) Minden az engedélyezést illető egyéb feltételre nézve a budapesti közúti vaspályatársasággal kötött első szerződés határozmányai az irányadók. 7. Ezen vasúti vonalnak annak idején netán leendő beváltására nézve a következők állapíttatnak meg: ... a) a beváltás tárgya : a vonaltest. A beváltásnak nem kepezendi azonban tárgyát a kőbányai-uttól a kőris-utczáig terjedő szárnyvonal, mert ez nem a forgalom, hanem kizárólag a társulat érdekében létesíttetik s mint ilyen, csak ideiglenes, azon időre szóló lehet, mig a hatóság annak eltávolítását nem kívánja; b) a beváltási összeg mérvének meghatározása szempontjából kikoltetik, hogy a társaság köteles az építési tervet és költségvetést a fővárosi hatóságnak bemutatni, mely azt műszaki közegei, nevezetesen a mérnöki hivatal stb. által felülbiraltatja s a kivitelnél ugyanazon műszaki közegek utján ellenőrizteti, a kivitelről a tarsaság a számlákat bemutatni köteles, melyek azután az épités befejeztével a főváros műszaki és számvevőségi közegei által átvizsgáltatván, a kötendő szerződéshez füzetnek, mint annak kiegészítő részei s az azokban meghatározott összegek képezik majd ' c) a pályatest összes kiépítési költségei képezvén a beváltás alapját és m.nthogy a vo,!al üzembe helyezése napjától számítandó első barom évre koptatás nem veendő, ugyanazért a vonattest az első három ev alatt vagy annak lejartával a kiépítési teljes összeggel váltandó be, a három első éven tul azonban haszna a attal való ko Itatás 25 évenkint V«-ed (egyhuszonheted) rész számítandó le a kiépítési költségekből,-a három első éven tul bármikor eszközlendő beváltásnál tehát annyi