Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

8 .2 1886 március 18. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 265

IS város czímerét pecsétjében használhassa, világosan megjegyeztetik azonban, hogy a czímer csakis a pecsétben használható, nyomtatványokon stb. azonban nem. !265. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a Bobulaféle kövezési módszer, eredményéről és ezzel kapcsolatban Fuchs Gusztáv bizottsági tagnak a kövezési anyag beszerzése ügyében beadott indítványa tárgyában. Minthogy a fó'városi mérnöki hivatalnak a középitési bizottmány és a tanács által pártolólag előterjesztett részletes jelentéséből az tűnik ki, hogy a Bobula féle kövezési módszer alkalmazása mellett nagyobb teher háramlik a közpénztárra, hogy továbbá ezen kövezési módszer pénzügyi hátránya mellett más tekintetben sem nyújt előnyt, mig ellenben Bobula János bizottsági tagnak a közgyűlés folyamán történt felszólamlása, s az ennek kapcsán előterjesztett adatok azt látszanak igazolni, hogy az emiitett kövezési módszer a fővárosra nézve financzialis tekintetből is előnyösebb, a mennyiben az ezen módszer szerint létesített burkolatoknál négyszögméterenkint átlag mintegy 15 krnyi megtakarítás eredményeztetek: ennélfogva, jelesül, a szőnyegen levő kérdés érdemében fölmerült eltérő nézet alapján a közgyűlés nincs azon helyzetben, hogy a Bobula-féle kövezési módszer fentartása, illetőleg fenhagyása fölött véglegesen határozhatna, hanem szükségét látja fenforogni annak, hogy a Bobula-féle kövezési módszer gyakorlati eredményének és viszonylagos értékének kipuhatolása és megállapítása czéljából a tapasztalat-adta adatok alapján újabb és beható vizsgálat ejtessék meg. Ehhez képest tehát elhatározza a közgyűlés egyfelől azt, hogy a Bobula-féle kövezési módszer az 1886. év folyamán még fentartassék, másfelől pedig utasítja a tanácsot arra, hogy a Bobula-féle kövezési módszer gyakorlati eredményének és viszonylagos előnyének, illetőleg hátrányának kipuhatolása és megállapithatása czéljából a tapasztalati adatok alapján újabb és beható vizsgálatot ejtsen meg, s az eredményt a középitési bizottmány meghallgatása mellett javaslata kíséretében kellő időben, mindenesetre pedig még ez év folyamán terjeszsze elő. Minthogy továbbá a tanácsnak 1885. évi 42,307. számú, Fuchs Gusztáv bizottsági tagnak a kőszükséglet több évre való biztosítása kérdésében tett indítványára vonatkozó és a középitési bizottmány által is pártolt tüzetes előterjesztéséből arról győződött meg a közgyűlés, hogy a kőszükséglet több egymásután következő évre való biztosításának kérdése a közlekedési utvonalak osztályozási tervezetének megállapításával szorosan összefügg, a mennyiben a főváros burkolási-anyag-szükséglete több évre terjedőleg úgy minőségileg, mint mennyiségre nézve csakis az osztályozási tervezet megállapítása után határozható meg: ennélfogva tehát, úgy nemkülönben tekintettel arra, hogy nagyobb mennyiségű kő elhelyezésére