Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

22. 1885. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1019

23 mely haladással a fővárosi igények is aránylag növe­kedvén, azoknak fokozatos kielégítése csak tetemes pénz­áldozatok mellett volt lehetséges. Ez áldozatok meghoza­talában nagy része volt nemcsak a fővárosi törvényható­ságnak, hanem a törvényhozásnak is és csak e két tényező kölcsönös közreműködésének köszönhető, hogy Budapest ma már nemcsak saját polgárainak, hanem a külföldi látogatóknak is kellemes tartózkodási helyül szolgál. Mellőzve a hat év előtti időszakot, mely közczélokra óriási összegeket vett igénybe, megemlitendőnek tartom, hogy a főváros 1880. évi január 1-től kezdve mai napig népiskolák létesítésére 581.772 frtot fordított, hogy míg a közoktatási évi kiadások 1880-ik évben 896,605 frtra rúgtak, 1885. évben már . . 1.198,340 frttal őnek előirányozva, az emelkedés tehát 5 év alatt 301,735 fit vagyis 33-5°/o, hogy közművek létesítésére e lat év alatt összesen 14.998,709 frtot adott ki, mely összegben 9.952,932 forint kölcsönpénz és 599,544 frt telekvételár foglaltatik ; végre hogy ugyanazon idő alatt közmunkák fentartására 4.015,208 frtot fordított. A főváros háztartása és a közigazgatás egyes ágazatai köréből csak a fontosabb intézkedéseket akarván kiemelni, frlemlitendőnek tartom, hogy a törvényhatóság a most lefolyt 6 évben 1-ször : Az annyira fontos és szükséges tűzoltói intéz­ményt, a mérnöki hivatalt és tanácsi ügyosztályokat újjászer­vezte és a nyugdíjszabályzatot méltányosabb alapra fek­tetve állapított* -még. _—--S^szor: Hogy lakbérleti, szinházbiztonsági tüzrendé­szeti, társaskocsi-közlekedési, bérkocsi, korcsmahiteli és közúti vasúti közlekedési szabályrendeleteket alkotott. 3-szor: Hogy számos tér-, út-, utcza-szabályozásokon kivül a lakásügy rendezése és olcsóbb lakások létesítése czéljából beható tárgyalások alapján megfelelő szabályokat állapított meg. 4-szer : Hogy a közraktárak és elevátor épitését be­fejezvén, azokat a közforgalomnak átadta, hogy a Duna jobbparti vízvezetéket létesítette és annak felesleges vizét a balparti városrészbe átvezette; hogy a nádorszigeti fürdőt kiépítette, a Rudasfürdőt pedig czélszerüen kibővitvén, átalakította; végre, hogy a Laszlovszkytól a Fáczánig vezető műutat és ezt a Svábhegygyei összekötő utakat tetemes költséggel kiépítette. 5-ször : Hogy a meglevő városi laktanyákat a törvény követelményeihez képest átalakította és a külső kerepesi­úton egy ezred befogadására szolgáló lovas-laktanya épi-

Next

/
Thumbnails
Contents