Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

20. 1885. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 984

9 elvégezhetik s ekként a hitoktatás teljesítéséből a hitközségnek külön kiadása fel nem merülvén, e czimen segélyt méltányosan nem is igényelhet. De nem részesíthető nevezett hitközség felekezeti segélyben sem, mert a fővárosnak nem lehet feladata segélynyújtás által elősegíteni oly hitközségek keletkezését, melyek feladataik teljesítésére egyáltalán képtelenek, mert továbbá hazai törvényeink csak az egy zsidó felekezetet ismerik, annak egyes árnyalatairól azonban mit sem tudnak, s igy miután a főváros a pesti-budai és ó-budai izraelita hitközségek megfelelő segélyezése által törvényes kötelezettségét már teljesiti, sem jog, sem méltányosság alapján nem kényszeríthető arra, hogy akár ezen, akár más hitfelekezet kebelében keletkező szertartási árnyalatok alapján életbelépett hitközségeket is felekezeti segélylyel gyáuiolitson. Mindezeknél fogva folyamodó hitközség segély iránti kérelmével elutasittatik és erről a tanács további intézkedés végett a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !984. Tárgyaltatott a középitési, a pénzügyi s gazdasági, a jogügyi bizottmányok és a tanács előterjesztése, Hubenay József bizottsági tag urnák az eskütér és a Rndasftirdő között egy állandó híd építése iránt beadott indítványára. A közgyűlés Hubenay József bizottsági tag urnák a Dunán át a IV. kerületi Eskü-tér irányában tervezett negyedik híd építésére vonatkozó indítványát, továbbá az I. kerületi polgári körnek, az Erzsébetvárosi clubnak és a. Terézvárosi casinónak ezen indítványt pártoló beadványait, a középitési pénzügyi-gazdasági és jogügyi bizottmányok véleményes jelentéseivel, valamint a tanácsnak előterjesztésével együtt behatóan tárgyalván, a maga részéről is azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a főváros két partját összekötó'leg tervezett negyedik hidnak fele'pitése, közgazdasági, közlekedési és más tekinteteknél fogva is kiváló fontossággal liir, söt a főváros fejlődése és felvirágzása érdekében égető' szükséget képez; ennek folytán tehát a l:id létesítésének eszméjét magáévá teszi. Tekintve azonban, hogy az országos állandó küldöttség és a báró Sina György között 1838. évi szeptember hó 27-én és illetőleg 1840. évi május hó 8-án kötött és az 1840. évi XXXIX. t.-cz. által teljes erejűnek nyilvánított szerződés értelmében a Duna egyik partjáról a másik partra való átjárásul szolgáló bárminemű közlekedési eszköznek létesítése a részvénytársaság nyilvános engedelme nélkül tilos, mindazon jogok és szabadalmak pedig, a melyek a lánczhid társulatot alapszerződése értelmében megilletik, az 1870. évi XXX. t.-cz. bekeblezett és egyrészről a magyar királyi pénzügyministerium, mint a magyar államkincstár képviselője közt, másrészről a budapesti láneziiid-társulat igazgatósága között megkötött szerződéssel a magyar királyi államkincstárra szállottak