Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

16.2 1885. október 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 827 - 828

OO A fővárosi házipénztárt illető behajthatlan 1,076 frt 68 kr, azaz: egyezerhetvenhat forint hatvannyolcz krajczár összegről szóló XXVII-ik törlési kimutatás s a tanács előterjesztése folytán, ezen részben elévülés — részben hátralékosoknak vagyon hátrahagyása nélkül történt elhalálozása folytán végleg behajthatlanná vált hátralék törültetni rendeltetik, s erről a tanács a tárgyiratok kiadásával értesittetik. !827. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, Kiss Etel tanítónő nyugdíjaztatása tárgyában. A közgyűlés Kiss Etel tanitónőnek ellátására vonatkozó tanácsi előterjesztést nem fogadja el, hanem részére egészségének helyreállítása czéljából mai naptól számítandó hat hónapi szabadságidőt engedélyez, s egyúttal felhívja a tanácsot, miszerint nevezett tanítónő egészségi állapotát hat hónap elteltével a tiszti főorvos által megvizsgáltatván, szolgálatképtelenségének constatálása esetén ellátási igényei iránt újból előterjesztést tegyen. Miről a tanács a tárgyiratok kiadásával értesittetik. !828. Tárgy altatott a jogügyi bizottmány s a tanács előterjesztése, a Stermenszky András, illetőleg több Buda városi tisztviselő elleni ügyben. A fennállott pestmegyei császári királyi törvényszék által néhai Stermenszky András volt Buda városi tanácsnok csődügyében 1853. évi november hó 7 én 5,123. szám alatt hozott Ítélet azon részének végrehajtása, melylyel az ítélet végpontjaiban egyenként megnevezett Buda városi tisztviselők s illetve örököseik s néhai Stermenszky András kezelése folytán 20 különféle tömegben előállott hiány megtérítésében elmarasztaltattak — a budapesti királyi törvényszéknek .1878. évi július hó 12 én 19,279. szám alatt hozott és a magyar királyi Curia, mint semmitőszék által 1878. szeptember hó 3-án 16,928. szám alatt helybenhagyott végzésével megtagadtatván — a tömegbeli hiányok megtérítése az említett Buda városi tisztviselők s'-'illetve örököseik ellenében csak új per utján volna követelhető. Minthogy azonban a jogügyi bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett véleménye szerint tekintve, miszerint a hiányt szenvedett tömegek nem Budapest főváros mint Buda város jogutódjának, hanem magánfeleknek tulajdonát képezték, következésképen az okozott hiányok folytán is csak ez utóbbiaknak támadt kártérítési követelése; tekintve továbbá, a jelenleg érvényben levő perrend szerint birói eljárásnak csak az illető felek kérelmére van helye s más nevében csak törvényes képviselő vagy meghatalmazott léphet fel, ezen esetek pedig a jelen ügynél fenn nem forognak, s ekként Budapest főváros a kérdéses tömegekben okozott károk megtérítését kereset útján nem szorgalmazhatja, tehát az érdekelt magánfelek képviseletében felperesi joga nem lehet, minthogy továbbá a főváros érdekei, különben sem teszik szükségessé, hogy a főváros ez ügyben tovább eljárjon: ennélfogva határozatilag kimondja a közgyűlés, hogy ez ügyben a további eljárást