Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

14.2 1885. szeptember 17. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 715 - 716

30 esetre, ha ebbeli elvállalt kötelezettségének eleget nem tenne, jogosítva lesz tőle behajtatni. 6-szor. Hogy a színházak kezelését egészen a népszínház igazgatósága veszi át, s igy az fog gondoskodni a pénztárnok, ellenőr, díszítők, jegyszedők s egyéb ily segédszemélyzet felfogadásáról; ezen kötelezettségnek a hat téli hónapra eső aránylagos részét azonban a nemzeti színház igazgatósága a népszínház igazgatóságának megtéritendi. 7-szer. Hogy a főváros tulajdonát képező Összes díszletek, bútorok és felszerelvények a népszínház igazgatóságának kezelésére adassanak át, oly kikötéssel azonban, hogy azokat saját előadásai czéljára a nemzeti színház igazgatósága is felhasználhassa. 8-szor. Hogy a budai színházak ügyének ekkéntirendezése egy évi időtartamra szóljon s hogy folyó évi október hó 1-én kezdetét vévén, 1886. évi szeptember hava végéig tartson: 9-szer. Hogy a fővárosi hatóság, mint a színházak tulajdonosa, miként eddigelé, ugy ezentúl is fizesse sajátjából a színházi gondnokot, szolgáltassa a színház fűtésére szükséges tüzelőanyagot és közbenjárjon, hogy a világítási árak, miután városi épületről van szó, a városi tarifa szerint számíttassanak. A mi azonban a vízvezetéki díjakat, tüzőrségi költségeket és hasonló apróbb minden városi szinház által viselendő költségeket illeti, ezek elengedését a netán a miatt keletkezhető zavarok kikerülése szempontjából a közgyűlés megtagadván, kimondja, hogy ezeket ugy a nemzeti szinház, valamint a népszínház igazgatósága viselni köteles lészen. A mi végül az évi segélynek 12,000 forintról évi 15,000 forintra való felemelését és azon bizottmányi és tanácsi javaslatot illeti, hogy ebből 6,000 frt a nemzeti szinház, 9,000 frt pedig a népszínházi igazgatóságnak adassék, ezt, tekintettel a bizottmányi javaslatban felhozottakra a közgyűlés maga részéről is mulhatlanul szükségesnek találván, nem csak kész a magas kormányhoz felterjesztést intézni, hogy az eddigi 9,000 frtnyi állami évi segélyt 1,500 írttal emelve, 10,500 forintban engedélyezni méltóztassék, hanem elhatározza, mikép a tanácsi javaslathoz képest, arra való tekintettel, hogy a vízvezetéki díjak, a tüzrendőri és egyéb ilyféle költségek viselése alól a két igazgatóság felmentve nem lett — az eddigi 3,000 forintnyi fővárosi évi segély — 1,500 frt helyett 2,000 forinttal emeltessék fel, avagy hogy a fővárosi segély 5,000 forintban állapittassék meg, megjegyezvén, hogy-felsőbb jóváhagyás esetén ezen segélynek még a jelen évben esedékes része a fővárosi pénzügyi gazdasági bizottmány javaslatához képest az idei költségvetésben előre nem látottakra felvett összegből leszen fedezendő; magától értetvén, hogy ezen a vízvezetéki- és tűzbiztonsági díjak elengedése helyett megszavazott 500 frtnyi többletsegély a két igaz gatóság közt a 6000 frt és 9000 frt arányában leszen felosztandó.