Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

9. 1884. április 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 271 - 272

1884 április 23-iki közgyűlés. 272 szám. 87 30. §. Az összes hátrahagyottak ellátási illetményének évi összege azonban — hozzászámítva a nyugdíjat is — a nyugdíjazásnak alapul szolgált rendszeres évi fizetés hatvan (60) %-át felül nem haladhatja, amennyiben pedig felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából arányos részekben levonatik, mely esetben a neveltetési pótlék a megállapított minimumon alul is terjedhet. 31. §. A neveltetési pótlék az árváknak bezárólag tizennyolc (18) éves korukig jár; azon figyermekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják s e körülményt beigazolják, a neveltetési pótlék huszonnégy (24) éves korukig lesz illetékes. 32. §. A neveltetési pótlék az árvának 18 illetve 24 éves kora előtt is megszünhetik; és pedig: 1) végérvényesen: a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik; vagy c) ha becstelenítö bűntett vagy abban való bünrészesség miatt bünfenyítő úton jogerejü ítélettel elitéltetik. 2) Ideiglenesen: a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára; vagy b) ha az árva a fentebbi pontban nem említett valamely bűntény vagy vétség miatt szabadságbüntetésre ítéltetik, szabadságbüntetés kiállta tartamára. 33. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti vagy fel nem függeszti. Az ellátás iránti eljárásról. 34. §. Az 1. §-ban felsorolt egyének, továbbá azok özvegyeinek és árváinak ellátását a fővárosi törvényhatósági bizottság határozza el és az ellátás mérvét ezen szabályok értelmében ugyanaz állapítja meg. 35. §. Ezen szabály értelmébeni eljárás vagy hivatalból, vagy az érdekelt fél kérelmére történik. Az eljárás hivatalból való megindításának, tisztviselők, hivatalnokok, orvosok, bábák, tanárok, tanítók, tanítónők és szolgák irányában helye van a 2. §. a) és b) pontja esetén. A jelen szabály 2. §-ának c) és d) pontja esetében, valamint az özvegyek és árvák irányában az eljárás folyamatba tétele csak az érdekelt fél kérelmére történhetik. A 2. §. a) pontja esetén azonban az eljárás megindítása a fél kérelme folytán is helyt foglalhat. 36. §. A hivatalból való eljárás esetén az ellátáshoz szükséges szolgálati adatokat, a számvevőség állítja össze. Ezen adatok a féllel közöltetnek, kinek jogában áll azokra nézve észrevételeit tizenöt (15) nap lefolyása alatt megtenni s egyszersmind köteles a születési bizonyítványát, valamint a netán hivatalosan fel nem jegyzett adatokat okmányilag igazolva, pótolni; mert ellenkező esetben az ellátás csupán a hivatalból összeállított adatok alapján állapíttatik meg. 37. §. Ha az ellátást maga a fél kérelmezi, köteles kérvényét mindazon okmányokkal felszerelni, melyek az ellátás megállapítása céljából szükségesek. Az ellátást kérelmező özvegy által ezen kívül az esketési anyakönyvi kivonat, továbbá jó erkölcsi viseletéről kiállított bizonyítvány is melléklendő. Tartozik továbbá az özvegy az illetékes lelkészi hivatal bizonyítványával igazolni azt, hogy férjével annak haláláig együtt élt; ha pedig együtt nem élt volna, hogy a különélésre nem ő szolgáltatott okot. , . . , , . Árvák ellátása esetén, azok törvényes származása es kora anyakönyvi kivonattal igazolandó. 38. §. Az ellátás iránti kérvények, a fővárosi tanácshoz nyújtandók be, mely azokat a jogügyi bizottmány véleményének meghallgatásával tárgyalja s az ügyet elhatározás végett javaslat kíséretében, a közgyűlés elé terjeszti. A tanárok és tanítók (tanítónők) irányában, az eljárás hivatalbóli megindítása kérdésében a közoktatásügyi bizottmány véleménye is előzetesen meghallgatandó.