Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

28. 1884. december 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 851 - 852 - 853 - 854 - 855 - Szabályrendelet

1884 december 22-iki közgyűlés. 837 szám. 293 27. §. Köteles a kéjnő a vizsgáló rendőri orvos által ajánlott egészségi szabványokat pontosan megtartani s az általa rendelt óvszereket rendelése szerint használni. 28. §. Ha megbetegszik, a vizsgáló rendőri orvos utasítására köteles vonakodás nélkül azonnal kórházba menni. Ily esetben a bordélyházi kéjnő türelmi bárcáját a vizsgáló rendőri orvos a betegség feljegyzése után magához veszi, .a kórház számára utalványt s átvételi ívet állít ki, mely utóbbit a bordély tulajdonosa annak igazolása végett, hogy a kéjnő a kórházba felvétetett, a kórházi ügyelő orvos által aláírva, még aznap a rendőri orvosnak kézbesíteni köteles, ki azt a bárcával együtt 24 óra alatt a rendőri főorvos útján a főkapitánysághoz tartozik beküldeni. Magánlakásokon levő, kórházba küldött kéjnő bárcáját is a vizsgáló rendőri orvos veszi el s azt annak rájegyzése után, hogy tulajdonosa a kórházba küldetett, 24 óra alatt ugyancsak a rendőri főorvos útján a főkapitánysághoz beküldi, mely meggyőződést tartozik szerezni arról, hogy a magánkéjnő a kórházba valóban bementbe ? Minden, úgy bordélyházi mint magánkéjnő a kórházból kijövetelekor elbocsátási igazolványt kap, melyet közvetlenül az elbocsátás után a rendőri főorvosi hivatalban átadni tartozik. 29. §. Orvosilag terhes állapotban levőnek konstatált kéjnőnek kéjelgést űzni tilos. 30. §. Köteles a kéjnő utcai csavargástól és minden illetlen, szemérmetlen magaviselettől nyilvános helyeken tartózkodni. Lakásának ablakait rendszerint befüggönyözve köteles tartani. Közillemet sértő ruházatot nyilvános helyen viselnie és szétbontott hajjal és szembeötlő módon kitakart mellel az utcára kimennie tilos. 31. §. Köteles a kéjnő a rendőri hatóság által megállapított vizsgálati díjat, a vizsgáló orvosnak minden egyes vizsgálatért fizetni. 32. §. Ha a kéjnő a bordélyházat végkép elhagyni vagy más bordélyházba átköltözni akar, tartozik ebbeli óhaját a főkapitányi hivatalnál, türelmi bárcájának bemutatása mellett, személyesen bejelenteni, vagy pedig kérelmét a vizsgáló rendőri orvos elé terjeszteni, ki is a kéjnő szándékáról a főkapitányi hivatalnak a jelentést azonnal megtenni köteles. A bordélyházból való végleges kilépés a törzskönyvbe, az átköltözés pedig a bárcába beírandó. Bejelentés nélkül a bordélyházat végkép elhagyni vagy más bordélyházba átköltözni, szigorúan tiltva van. 33. §. A bordélyházból kilépett vagy a kéjelgéssel felhagyott kéjnő, ha kilépése után 30 nap alatt egyéb keresetet nem igazolhat, illetőségi helyére utasítható, amennyiben pedig illetőségi helyére nem utasíttatik, vagy helybeli illetőségű, rendőri felügyelet alá helyezendő, 34. §. Ha azon bejelentést teszi, hogy a kéjelgéssel felhagy és magát az orvosi felügyelet alatt levő kéjnők közül kitörülteti, de a kéjelgést titokban üzletszerüleg mégis gyakorolná, ez a büntetés kimérésénél súlyosbító körülménynek veendő. 35. §. A fővárosból való kiutasítást vagy eltoloncozást elrendelő főkapitányi végzés ellen csak birtokon kívül lehet felebbezni. 36. §. Ha a kéjnőnek a bordély tulajdonosa ellen, kinél lakik, bárminemű, a közöttök fennálló viszonyból eredő követelése miatt, vagy pedig ugyancsak a bordélytulajdonos vagy a rendőri közegek ellen durva, bántalmazó, vagy hatalmaskodó magukviselete miatt panasza lenne, ily panaszok az illető kerületi kapitányságnál teendők, mely a vizsgálatot azonnal megindítja, s a vétkes ellen a törvényszabta módon jár el. Határozata ellen a főkapitányhoz, s innen a magy. kir. belügyminisztériumhoz lehet felebbezni. Közgyűlési jegyzőkönyv 1884. 74