Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

26.2 1884. november 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 777 - 778 - 779 - 780

1884 november 27-Jki közgyűlés. 776—780 szám. 257 Úgy a Közraktárakat és Elevátort bérlő Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbanknak beadványa, valamint az elevátorépítési bizottmánynak részletes jelentése és a tanácsnak pártoló előterjesztése igazolván azt, hogy az Elevátor üzemképességének fejlesztése érdekében több pótmunka elrendelése és végrehajtása szükséges, a közgyűlés az előterjesztéshez hozzájárul s éhez képest az elevátorépítési bizottmány 1884 évi szeptember hó 24-én és október 9-én 79., 82., 83 szám alatt kelt javaslatában a) 4 pont alatt, b) 21 pont alatt, c) 23 pont alatt, e) 66 pont alatt, f) 83 pont alatt, g) 88 pont alatt, i) 97 pont alatt, j) 113 pont alatt, k) 1 új pont alatt és m) 20 űj pont alatt, n) 25 új pont alatt, o) 117 pont alatt,/?; alatt, q) alatt, r) alatt, s) alatt, t) 49 pont alatt, u) 74 pont alatt, y) 104 pont alatt, bb) 32 pont alatt és cc) pont alatt felsorolt munkákra, valamint a szükséges partkotrásokra 112,000 frtot szóval egyszáztizenkétezer forintot engedélyez, mely összeg, tekintettel arra, hogy a fennálló bérleti szerződés szerint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank az általa bérbevett telepen a főváros által eszközöltetett építkezések és beruhá1 zások után kifizetett összegeicet kamattal együtt a fővárosnak megtéríteni tartozik, mint ideiglenes kiadás a rendelkezésre álló kölcsönpénzekbőí lesz kiadandó. Miről a tanács további eljárás végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !777. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése Knotz Sándor építőmester kérvényére a köztemető csatornázásánál felmerült 781 frt 78 kr többletköltség megszavazása tárgyában. Ámbár az előterjesztett iratokból világosan kitűnik az, hogy Knotz Sándor vállalkozó a kerepesi-úti köztemető víztelenítési csatornájának építésénél előforduló többlet-földmunkáért a vele megkötött szerződés és ennek kiegészítő részét képező mellékletek alapján semmiféle kártérítésre nem tarthat igényt, s eszerint tehát a tanács folyamodót kártérítési kérelmével teljesen helyes jogalapnál fogva utasította el, mégis a közgyűlés, tekintettel arra, hogy a munka minőségének megvizsgálására a tanács által kiküldött szakbizottmány maga is megállapította azt, hogy a többlet-földmunka teljesítése a mű sikere szempontjából indokolt s e szerint köbméterenkint 30 krral díjazandó lenne, tekintettel továbbá arra, hogy ugyanezen szakbizottságnak és a mérnöki hivatalnak jelentéseiből az tűnik ki, hogy ezen csatornázási munkánál előre nem láthatott tetemes nehézségek és akadályok merültek fel, a méltányosságra hivatkozó kérelemnek, minden ebből bárki által s bármily irányban vonható következtetés kirekesztésével helyt ad s kijelentve azt, hogy kérelmezőt a vele megkötött szerződés alapján az általa teljesített többlet-földmunkáért jogilag semmiféle kártérítési igény sem illeti meg, részére tisztán csak a felsorolt s bővebben az idézett szakjelentésekben előadott indokok alapján méltányosságból, az általa teljesített földmunka-többletért köbméterenkint 30 .kr. vagyis összesen 781 frt 78 kr. szóval hét^záznyolcvanegy / forint 78 kr. megtérítést engedélyezi. Miről a tanács további eljárás végett az összes íratok kiadásával értesíttetik. !778. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése a vízműigazgatóság hivatali helyiségeinek bérénél felmerült többletkiadás tárgyában. Minthogy a tanács előterjesztése szerint a fővárosi vízvezetéki iroda részére a Magyar Tudományos Akadémia bérházában felvett helyiségek után a házbérkrajcár, szemétkihordási díj és a vízvezetéki járulék is fizetendő, amely kiadás 127 frt 45 krt tesz, ennélfogva a közgyűlés ezen többletkiadást az 1884 évi költségelőirányzat szükségleti XVIII. „Vízvezetékkezelési költségek" című főrovatnak 2 és 3 átruházási joggal bíró alrovatai alatt engedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az az összes iratokkal együtt a nagyméltóságú belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !779. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése Demuth Jakab tűzoltó ellátása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a fővárosi tűzoltóság szervezése tárgyában alkotott szabályrendelet 4. pontja értelmében, ha a legénység létszámához tartózó egyének legalább 10 évet meghaladó szolgálati idő után váltak a tűzoltói szolgálatra alkalmatlanokká vagy munkaképtelenekké,, a hatóság róluk munkaképtelenségök idejére megfelelő alkalmazás vagy segélynyújtás útján gondoskodik; tekintve továbbá, hogy Demuth Jakab tűzoltó 1870 évi július hó 1-étől fogva áll a főváros szolgálatában, a tiszti főorvos úr véleménye szerint pedig szolgálatképtelen és nincs is kilátás arra, hogy szolgálatképességét visszanyerje; tekintve végre, hogy a tűzoltó főparancsnok jelentése szerint, a nevezett tűzoltó szolgálati ideje alatt mindig pontos és szolgálathű magaviseletet tanúsított és az 1879-iki szegedi árvíz alkalmával ugyanott önfeláldozással működött; mindezeknél fogva, a tanács előterjesztéséhez képest, Demuth Jakab tűzoltó részére, 14 év 4 hó és 7 napi szolgálati ideje után, az általa élvezett 420 frt évi fizetés 's-a, vagyis annyi, a mennyire rendszeresített állomáson való alkalmaztatás mellett a nyugdíjszabály értelmében 10—15 évi szolgálat után igénye lenne, tehát évi 140 frt azaz egyszáznegyven forint kegydíj ezennel megszavaztatok és a jelen határozat, felsőbb jóváhagyás végett, a magy. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !780. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése özvegy Horváth Istvánné született Breitenbach Teréz ellátása tárgyában. A jogügyi bizottmány és a tanács előterjesztése szerint özvegy Horváth Istvánné született Breitenbach Terézt, néhai Horváth István volt pestvárosi kapitányKözgyülési jegyzőkönyv 1884. 65