Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

3.2 1884. február 7. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 87 - 87

1884 február 7-iki közgyűlés. 87 szám. 9. §. Az intézet a kollektív rendszer szerint rendezendő be s abban csak annyi növendék helyezhető el, hogy egyre az intézet helyiségeiben legalább 28 köbméter levegő jusson. 10. §. A nevelés eszközei a vallási, erkölcsi, s iskolai oktatás, s a munka, melyek alól egy növendék sem menthető fel. 11. §. A vallástani oktatást bejáró lelkészek végzik, kik ezért tiszteletdíjban részesülnek. E célra annyi lelkész alkalmaztatik, ahány valJásfelekezethez az intézeti növendékek tartoznak. Minden felekezet számára minden ünnep és vasárnapon az intézetben istentisztelet s egyházi beszéd tartandó. 12. §. Az erkölcsi nevelésnél oda kell hatni, hogy a növendékek jó tulajdonságai élesztessenek és fejlesztessenek, a rosszra való hajlamaik pedig elnyomassanak; fel kell bennök kelteni a becsületérzést, s a fegyelmet is erre kell főleg alapítani. A növendékeket egyenkint folytonosan éber figyelemmel kell kísérni, úgy, hogy mindig, még éjjel is felvigyázat alatt legyenek. Semmiféle illetlenség, rendbontás vagy kihágás ne maradjon megtorlatlanul. De mindezt jóakarattal, atyai szeretettel s szelíd bánásmóddal kell egyeztetni s félelem helyett bizalmat önteni a növendékek szivébe. 13. §. Szellemi oktatás tekintetében 'a növendékek a belépéskor tartandó vizsga eredménye és esetleg már "szerzett ismereteik szerint különböző osztályokba osztandók s előmenetelök folytonos figyelemmel kísérendő. Kötelező az elemi népiskolákban köteles tantárgyaknak (1868 : XXXVIII. törvénycikk 55. §.) előadása. Kiterjesztendő továbbá a tanítás oly tárgyakra is, melyeknek a növendékek, tekintve jövő hivatásukat, az életben különös hasznát veszik. 14. §. A munka szervezése úgy intézendő, hogy az, mint a nevelésnek másik főeszköze háttérbe ne szoruljon, hanem ellenkezőleg a növendékek idejének legnagyobb részét betöltse. Minden növendék tartozik dolgozni és óda kell törekedni, hogy lehetőleg minden, mire az intézetnek szüksége van az intézetben, növendékek által állíttassék elő. Főfoglalkozásuk a földmívelés, kertészet, a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak; az élelmicikkek feldolgozása, a házi ipar, a kézműipar köréből a szabó, cipész, lakatos, kovács, kerékgyártó, takács, kádár, asztalos, esztergályos stb. munka; végre a ház- s a konyha körüli szolgálat. A különböző íparmunkák kiosztásánál a növendékek tehetsége és hajlama tekintetbe veendő s oda kell törekedni, hogy minden növendék egy kézi mesterséget tökéletesen megtanuljon. 15. §. A növendékeknek a házi rendben pihenésre kellő idő engedendő, mely testedző játékkal, sétával, olvasással, ének- vagy zeneelőadásokkal és egyéb szórakozással töltendő ki. -Az ily élvezetek megvonása egyes növendékeknél fegyelmi büntetésként alkalmazható. 16. §. Az intézetben minden egyes növendékrőí pontos jegyzék vezetendő, melyben a növendék személyére vonatkozó adatokon kívül az intézetbe léptekor bírt képessége, ismeretei, hajlamai és szokásai, továbbá időközben szellemi és erkölcsi tekintetben tett haladása, végre neveltetésének eredménye, nevezetesen azon míveltségi fok, melyen az intézetből elbocsátatásakor állt és ekkori ügyessége feltüntetendők. Ezenkívül az intézeti tanítók, munkavezetők es felügyelők által külön heti lajstromok vezetendők a növendék magaviseletéről, szorgalmáról s előmeneteléről, melyek a jutalmazásoknál és büntetéseknél alapul szolgálnak. \