Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

20.1 1884. szeptember 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 556 - 557 - 558 - 559 - 560

1884 szeptember 17-iki közgyűlés. 556—560 szám. 193 !556. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács előterjesztése az Országos Nőiparegylet terhére kirótt 201 frt 60 kr átíratási-díj elengedése tárgyában. A pénzügyi-gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján a közgyűlés folyamodó Országos Nőiparegylet azon kérelmének, hogy a terhére 701/1884 kiszabási szám alatt kivetett 201 frt 60 kr. 1% átíratási s engedelmi díj elengedtessék, helyt nem ád, hanem folyamodó egylet közhasznú működésére való tekintetből részére 201 frt 60 kr segélyt, a jótékony egyletek és intézetek segélyezésére felvett költségvetési összeg terhére szavaz meg oly hozzáadással, hogy ezen összeg az egyletnek hasonösszegű 1% átíratási s engedelmi díj tartozása lerovására fordítandó. Miről a fővárosi tanács további eljárás végett tárgyiraton értesíttetik. !557. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács előterjesztése Trebits Márkné született Rebenwurczel Katalinnak telekvétel iránti ajánlata tárgyábah. A pénzügyi-gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján a közgyűlés Trebits Márkné született Rebenwurczel Katalinnak a régi ördögárok területéből 172 D ölet, • ölenkint 8 frtnyi vételár és a közmunkatanács által megállapított egyéb feltételek mellett eladni határoz azzal, miszerint a vételárt 3 év alatt 3 egyenlő részletben tartozik fizetni. Miről a fővárosi tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesíttetik. !558. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése a fővárosi helypénz, partjavadalom és kövezetvám kezelése tárgyában érkezett belügyminiszteri leiratra. A közgyűlés, szemben a tanács javaslatával a magy. kir. belügyminiszter úr rendeletében, mellyel a javadalmi díjszedés bérbeadására nézve előzetes árverés megtartását rendeli el — megnyugvást nem találhat, hanem fentartva múlt évi december 28-án és 29-én 914 szám alatt kelt határozatát és az abban kifejtett indokok alapján, valamint tekintve azt, hogy a díjszedés házi kezelésének alapszabályai és berendezése immár részletesen kidolgoztatott és a díjszedésnek ez úton leendő értékesítését minden akadály nélkül biztosan végrehajthatónak és úgy a fővárosi házipénztárra, mint a fővárosi és idesereglő idegen vásáros közönségre nézve célszerűbbnek, sőt a díjszedés valódi haszonértékének megállapíthatása céljából nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is tartja, újabb felirat útján felkérni határozza a magy. kir. belügyminiszter urat, hogy eltekintve ezen rendeletétől és illetőleg az előzetes árveréstől, a házi kezelésre vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyni méltóztassék. !559. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése Mazoveczky Jánosnak átíratási és engedelmi-díj kiszabása elleni felfolyamodása tárgyában. Figyelemmel a felfolyamodásban felhozott méltánylást érdemlő körülményekre, a közgyűlés a folyó évi 5066 szám alatt kelt tanácsi határozat hatályon kívül helyezése mellett a Mazoveczky János terhére 1557/1883 kiszabási szám alatt kivetett 24 frt 60 kr városi 1% átíratási s engedelmi díjnak behajtását a kivetés alapjául szolgált szerződésnek érvénytelenítése iránt indított pernek befejezéséig függőben tartatni rendeli. Miről a fővárosi tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesíttetik. !560. Tárgyaltatott a középítési bizottmány és a fanács előterjesztése az új országház telke és környékének szabályozása tárgyában. Ezen előterjesztés alapján a közgyűlés az új országház épületének elhelyezése és környékének szabályozása iránt az országház építése ügyének élőkészítése tárgyában eljárt bizottság részéről előterjesztett s miniszterelnök úr őnagyméltóságának 1884 július 31-én ^j'g"' szám alatt kelt leiratával közölt tervezethez hozzájárul, illetve azt, mint az általános szabályozási terv megfelelő módosítását a fővárosi közmunkák tanácsának folyó évi szeptember 4-én 2919 szám alatt kelt átirata értelmében megállapítottnak kijelenti. E szerint az új országház az V, kerületi Rudolf-rakparton, az úgynevezett Tömő-tér és fővárosi vízvezetéki telep részbeni igénybe vétele mellett olykép helyeztetik el, hogy főhomlokzata a felső rakpart homlokzatvonalába esik, az itteni közlekedés lehetővé tétele szempontjából árkádokkal, melyek ürbeni szélessége a közlekedés könnyítése szempontjából 3 méter legyen. A beépített város felőli főhomlokzat középső nagy kiszögellésének központja a 28 méternyire kiszélesbítendő Alkotmány-utca tengelyére fog helyeztetni; az országház körül egy nem ugyan szabályos, egyenközű, de szimetrikus alakzatú tér létesíttetik, melynek határait kelet felől az eltolt Nádor-utca, délnek a Báthory, illetve Géza-utca, északnak pedig az eltolt Szalay-utca és a Géza-utcának pandanul nyitandó utca külső vonalai képezik. Az Alkotmány-utca egész a Váci-körútig, a föntemlített 28 méternyire kiszélesbítendő, a Báthory-utca a Nádor-utcától a Hold-utcáig 28 méterre megszükítendő, a nyugati vasút új palotája előtt előkert vagy loggiaszerű pótépítkezés útján; a Szalay-utca pedig észak felé tolatik el, megfelelő töréssel a Honvéd-utcánál s az új Oszágház-tér (iH

etve Nádor-utca új vonalától) a Honvéd-utcáig 28 méter szélességben, azon túl a mostani 8-öl szélességben; a Nádor-utca keleti vonala a Báthory-utcától a Markó-utcáig vezetett egyenes vonalba vitetik át. A KálrnánKSzgyfilési jegyzőkönyv 1884. 49