Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884
19. 1884. augusztus 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 522 - 523 - Szabályrendelet
1884 augusztus 6-iki közgyűlés. 523 szám. 179 VII. Útvonal. (IX-VI. kerület.) Csepel-rakpart Közraktárak (végpont), Lipót-utca, Rózsa-tér, Városház-utca, Városház-tér, Kötő-utca, Petőfi-tér, Mária Valéria-utca, Vigadó-tér, Vigadó-utca, Gizella-tér, Harmincad-utca, Erzsébet-tér, Marokkói-utca, Sugárút, Városliget, Állatkert, Artézi-fürdő (végpont.) VIII. Útvonal. (IV—VI. kerület.) Deák Ferenc-tér (végpont), Váci-körút, Sugárút, Városliget, a Gólyához címzett vendéglő (végpont). 6. §. Közlekedési háló- Az 5. §-ban meghatározott útvonalaknak kiterjesztése vagy szaporítása illezat kiterjesztése. tő i eg megváltoztatása esetében köteles az illető engedélyes a közlekedést a távolabbi, amennyiben pedig az egész közlekedési hálózatra csak egy engedélyes van, az újabbi útvonalakra is kiterjeszteni, mely kötelezettség a jogosult régi üzlettulajdonosokra is kiterjed. 7.§. Az engedélyes köteles az engedélyében megjelölt útvonalak mindegyikén naponkint, az alább megállapított menetrend betartásával s a személyszállítási szolgálat megszakítása nélkül, rendesen legalább 18 társaskocsit járatni. A törvényhatóság azonban a kocsiknak ezen legkisebb rendes létszámát a fővárosi államrendőrség meghallgatásával felemelheti, mely felemelés ellen engedélyes a belügyminiszterhez felebbezéssel élhet. Közlekedési eszközök száma. — Rendes kocsilétszám. 8. §. Tartalék-kocsik. Az engedélyes köteles javítás alatt levő vagy rendőrileg forgalmon kivül helyezett (61. §.) társaskocsiját azonnal megfelelő tartalékkocsival pótolni, hogy a rendes közlekedésre hivatott létszám mindig teljes legyen. 9. §. A régi jogosultak A jogosult régi üzlettulajdonosok, csak annyi társaskocsit hozhatnak forgakocsijainak száma, lomba, mennyit 1883 január 1-eje előtt 3 hónapon belül tényleg járattak s igazoltak. 10. §. Menetrend. Az útvonalak végpontjairól a főváros tanácsa által a viszonyokhoz képest esetről-esetre meghatározandó időközökben egy társaskocsi megindítandó, tekintet nélkül arra, akár van a kocsiban valaki, akár nincs. 11. §• A közlekedés április hó 1-től október hó 31-ig reggeli 6 óránál, november hó 1-től március 31-ig pedig reggeli 7 óránál későbben meg nem kezdhető és szeptember hó 1-től április hó 30-ig esti 10 óránál, május hó 1-től augusztus hó 31-ig pedig éjjeli 11 óránál korábban be nem szüntethető. 12. §. A társaskocsikat az 5. §-ban meghatározott útvonalakat eltérőleg vagy más vonalon, mint amelyre határozva vannak, járatni tilos. 13. §. Viteldíj. Az 1—1 személy által egyszeri menetért fizetendő díj a főváros belterületén való szállításért, ha ez csak a Duna egyik partján eszközöltetik, 10 krajcárban ha ellenben mindkét part igénybevételével jár 12 krajcárban (10 éven aluli gyermekeknek 5, illetőleg 7 krajcárban) a kültelki szállításért pedig 15 krajcárban állapíttatik meg. LL Ennél sem több, sem kevesebb nem szedhető. Azon esetre azonban, ha a társaskocsi-üzleti jog az egész varosban vagy az 5 és 6 S-okban érintett útvonalak valamelyikén csak egy vállalkozó által gyakoroltatik : az illető feljogosítható arra, hogy az ezen §-ban megállapított összegeknél kisebb menetdíjakat is szedhessen. 14. §. Menetjegyek. A társaskocsikon a menetdíj lefizetésének elismeréséül menetjegyek adandók ki. 15. §. Átszállási i«n»* Az engedélyes gondoskodni tartozik, hogy az egyik útvonalán közlekedő Átszállási jegyek. £ g^° ei * ási j| útv onalon közlekedő társaskocstkra a közönségnek az egyszer lefizetett viteldíjért átszállási jegyek szolgáltassanak ki.
