Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

17.2 1884. július 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 460 - Szabályrendelet

1884 július 10-iki közgyűlés. 460 szám. 157 18. §. _A kiadott engedélyek a kerületi elüljáróság által a fővárosi rendörséggel, a kerületi orvossal és a kir. adófelügyelővel közlendők. 19. §. Az engedélyezett szállók a kerületi orvosok felügyelete alatt állanak, akik azokat váratlanul, éjjeli időben, évnegyedenkint legalább kétszer a kerületi elüljáróság közbenjöttével, szükség esetén rendőri segédlet kieszközlése mellet, megvizsgálni kötelesek. 20. §. . Az éjjeli szállókat engedély nélkül tartó egyének esetről-esetre 10—25 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők. Aki három ily büntetést szenvedett, lakásából rögtön eltávolítandó és a lakás negyedévre elzáratván, bérbe nem adható. Az éjjeli szállókra vonatkozó bármiféle szabályok áthágása szintén 10—25 forintig büntettetik. A szabályoknak súlyosabb beszámítás alá eső áthágása esetén azonkívül az engedély tulajdonosa is a lakásból kiszállásolandó, tőle az engedély megvonatik s 1 év előtt meg sem újítható. A hozott határozatokról a ház tulajdonosa is értesítendő. VII. Túltömött lakások. 21. §. Minden oly lakhelyiségben mely hálásra is használtatik, minden felnőtt egyénre legalább 3 n-méter padlóterületnek és JO köbméter levegőbeli térnek kell esni. 6 éven aluli gyermekekre ezen mérték '/s-ada, 6—14 évesekre pedig 2

/3-ada számítandó, Amely lakhelyiség a fentebbi kellékeknek nem felel meg, túltömött lakásnak tekintetik. 22. §. A felügyelet a fölött, hogy túltömött lakások ne legyenek, első sorban a kerületi orvosok kötelessége, akik is e célból kötelesek kerületekben éjjel és nappal is, — felváltva, a kerületi elüljáróság közbenjötte, esetleg rendőr segédlete mellett — váratlan vizsgálatot tartani s a kejlő intézkedéseket illetékes helyen szorgalmazni. 23. §. Akinek lakásában, albérlet követkézben túltömöttség konstatáltatott, 5—25 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 3 ily büntetés kiszabása esetén a lakás kiürítendő és V* évre bérbe sem adható. A határozatok és intézkedésekről a ház tulajdonosa is hivatalból értesítendő. VIII. A pincelakásokról. 24. §. A főváros területén fennálló házakban létező — akár hatósági engedély alapján, akár anélkül létesített — összes pincebeli lakások összeirandók, megvizsgálandók és minőségökhöz képest következő 3 osztályba sorozandók: a) kielégítők, b) tűrhetők, c) veszélyesek. 25. §. Kielégítők és egyelőre további rendelkezésig lakhatók, azon pincebeli lakások: a) melyek belső ürbeni magassága legalább 9 láb, s ennek fele az udvar, illetőleg az utcai járda fölött van; vagy amelyek vagy az utca vagy az udvarfelől, tehát egyik oldalon egészen szabadon a földből kiállanak, — minden 100 D láb terület után legalább egy könnyen hozzáférhető, teljesen kinyitható, legalább 4 G láb területű ablakkal birnak, amely az utcára, vagy tágas, tiszta udvarra nyilik; b) melyeknek ezen felül falai szárazok; c) melyek továbbá padlóval, kályhával, konyhával is ellátvák, s végre d) amelyekhez levezető lépcső szabadon hozzáférhető, eléggé tágas és karfával van ellátva. 26. §. Ideiglenesen tűrhetők az oly pincelakások, melyek ez idő szerint az előző 25. S-ban előírt feltételeknek meg nem felelnek ugyan, de legalább 8 láb ürbeni magassággal bírnak és egyebekben a fentebbi feltételeknek megfelelően átalakíthatók. Ezek átalakítására 1 év tűzendő ki, ha ez alatt át nem alakíttatnának, betiltandók és kiürítendők. Közgyűlési jegyzőkönyv 1884. **