Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

16.1 1884. június 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 415

130 1884 június 25-iki közgyűlés. 415 szám. A tisztviselő által adott feleletre az interpelláló válaszolhat, erre a tisztviselő viszonválaszt adhat, mely után a közgyűlés vagy tudomásul veszi az adott feleletet, vagy amennyiben az kielégítőnek nem találtatott, az interpelláció tárgyalása a jövő közgyűlés napirendjére tűzendő. 9. §. helyett Önálló indítványok mindenkor írásban és a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával nyújtandók be. 10. §. helyett Önálló indítványok felett a közgyűlés mindenekelőtt azon kérdésben határoz, hogy egyáltalán tárgyalás alá vétessenek-e vagy sem. Minden indítvány, kivéve ha a közgyűlés annak sürgőssége miatt a nyomban való tárgyalást elhatározza, előzetes tárgyalás végett a tanácshoz utasítandó; de az oly indítvány, mely esetleg pénzbeli kiadássaj jár, előleges tárgyalás végett a tanácsnak mindig kiadandó. A tárgyalást az ügy előterjesztésével s amennyiben szükségesnek tartja, bővebb indokolásával az előadó nyitja meg, ezután a bizottsági vélemény, majd pedig az önálló indítvány szószólója következik. A vitát az indítványozók és ellenindítványozók végszava zárja be. Ezen eset kivételével bármely tárgy érdeméhez rendszerint mindenki csak egyszer szólhat. 21. §. helyett Titkos szavazásnak van helye: a) tisztviselők, kerületi elüljárók, egyházi javadalmasok, továbbá a közigazgatási bizottság, központi, igazoló, bíráló és kijelölő választmány, közmunkatanács és az állandó szakbizottmányok választásánál; b) fegyelmi vizsgálat elrendelése kérdésében; 24. §. helyett Minden egyéb választás, kijelölés mellőzésével, a közgyűlés által önállóan s viszonylagos szótöbbséggel eszközöltetik. Ha a közgyűlés többsége akár az elnökség, akár pedig a közgyűlés tagjai " által, valamely ideiglenes küldöttség vagy bizottmány tagjaiul ajánlott egyes nevekbe beleegyezik, a választás felkiáltás által is történhetik. 27. §. helyett A bizottsági tagok és azok, kik hivataluknál fogva a közgyűlés tagjai oly közgyűlési-bizottmányi tanácskozásokban és határozathozatalokban, melyekben akár közvetlenül, akár pedig közvetve, példának okáért mint meghatalmazottak, jogi személyek képviselői, igazgatósági, felügyelő bizottmányi tagok, részvényesek stb. személyi avagy vagyoni tekintetben érdekelvék, vagy pedig az érdekeltekkel másodfokig rokonságban állanak, részt nem vehetnek, a tanács tagjai pgdig, midőn a tanács eljárása forog szóban, vagy a közgyűlés mint felebbezési hatóság másodfokban van hivatva határozni, nem szavazhatnak. ' III. RÉSZ. A fővárosi állandó szak- és külön bizottmányok szervezete. 1. Jogügyi és szervező bizottmány. Ide tartoznak: » 1) Az elnöki és személyügyi osztály hatáskörébe tartozó c) alatt felsorolt ügyek; 2) az I. ügyosztály hatáskörébe tartozó és Ű), b) és g) pontok alatt felsorolt ügyek; 3) A tiszti és tanügyi személyzet nyugdíjazására vonatkozó ügyek. Rendes elnöke az I. tanácsi-ügyosztály vezetője, rendes jegyzője ugyanazon ügyosztály jegyzője. Tagjai a tiszti főügyész vagy helyettese és a fővárosi bizottság kebeléből — tekintettel a jogi képzettségre — választott 15 tag. II. Közegészségügyi bizottmány. Ide tartoznak a közegészségügyi osztályban tárgyalt fontosabb ügyek. Hatásköre az 1876: XIV. törvénycikk 164. §-ában van megállapítva. Rendes elnöke a polgármester vagy annak helyetteseként a közegészségügyi osztály vezetője, rendes jegyzője ugyanezen osztály jegyzője. Tagjai a tiszti főorvos vagy helyettese, a kerületi orvosok, a kórházak igazgatói és a fővárosi bizottság kebeléből — tekintettel a szakértelemre — választott 30 tag. III. Középítési bizottmány. Ide tartoznak az 1870: X. törvénycikk 17. 19 és 23 §-aiban felsorolt ügyek, továbbá a tanácsi II. és III. ügyosztályok hatáskörébe utalt ügyek. A középítési bizottmány kebelében a magánépítési ügyek előkészítésére maga a bizottmány által választandó albizottmány alakíttatik, melynek 7 tagja közt legalább is négy szakértő legyen. Ezen albizottmány elnöke a magánépítési ügyosztály vezetője s részt vesznek benne tanácskozó szavazattal az építési felügyelő mérnökök is. A középítési bizottmány rendes elnöke az egyik alpolgármester, alelnökei a köz- és magánépítési ügyosztályok vezetői, rendes jegyzői ugyanazon ügyosztályok jegyzői. Tagjai a főmérnök, tiszti főorvos, tiszti főügyész és a fővárosi bizottság kebeléből választott 40 tag.