Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

12.1 1884. május 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 320 - Szabályrendelet

1884 május 14-iki közgyűlés. 320 szám. 105 31. §. Köteles a kéjnö* a rendőri hatóság által megállapított vizsgálati díjat a rendőri főorvosnak az első, a rendőri kerületi orvosnak pedig minden egyes vizsgálatért fizetni. 32. §. Ha a kéjnő a bordélyházat végkép elhagyni, vagy más bordélyházba átköltözni akar, tartozik ebbeli óhaját a főkapitányi hivatalnál, türelmi bárcájának bemutatása mellett, személyesen bejelenteni, vagy pedig kérelmét a vizsgáló rendőri orvos elé terjeszteni, ki is a kéjnő szándékáról a főkapitányi hivatalnak a jelentést azonnal megtenni köteles. A bordélyházból való végleges kilépés a törzskönyvbe, az átköltözés pedig a bárcába beírandó. Bejelentés nélkül a bordélyházat végkép elhagyni, vagy más bordélyházba átköltözni szigorúan tiltva van. 33. §. A bordélyházból kilépett, vagy a kéjelgéssel felhagyott kéjnő, ha kilépése után 30 nap alatt egyéb keresetet nem igazolhat, illetőségi helyére utasítható, amennyiben pedig illetőségi helyére nem utasíttatik, vagy helybeli illetőségű, rendőri felügyelet alá helyezendő. 34. §. Ha azon bejelentést teszi, hogy a kéjelgéssel felhagy és magát az orvosi felügyelet alatt levő kéjnők közül kitörülteti, de a kéjelgést titokban üzletszerűleg mégis gyakorolná, ez a büntetés kimérésénél súlyosbító körülménynek veendő. 35. §. A fővárosból való kiutasítást vagy eltoloncozást elrendelő főkapitányi végzés ellen csak birtokon kívül lehet felebbezni. 36. §. Ha a kéjnőnek a bordély tulajdonosa ellen, kinél lakik, bárminemű, a közöttök fennálló viszonyból eredő követelése miatt, vagy pedig ugyancsak a bordélytulajdonos, vagy a rendőri közegek ellen durva, bántalmazó, vagy hatalmaskog: magukviselete miatt panasza lenne, ily panaszok a főkapitánynál teendők, ki a vizsgálatot azonnal megindítja s a vétkes, ellen a törvényszabta módon eljár. Határozata ellen a belügyminiszterhez lehet felebbezni. i III. RÉSZ. A rendőri kerületi orvosok teendőiről. 37. §. A rendőri kerületi orvos köteles minden, kerületében lakó, illetőleg a rendőrség által vizsgálat végett hozzáutasított és türelmi bárcával ellátott kéjnőt előre megállapított rendben s időben legalább 3 napi időközben, hetenkint legalább kétszer és pedig mindenkor méhtükör, vagy az orvosi tudomány által javasolt egyéb eszközök segélyével legkésőbb délutáni 1 óráig megvizsgálni s a vizsgálat eredményét a kéjnő bárcájára feljegyezni és nevének aláírásával ellátni. 38. §. Ha a vizsgálat eredménye havi tisztulás miatt a rendes vizsgálati napon meg nem állapítható, ez a bárcán „havi tisztulás" megjegyzéssel kitüntetendő s a kéjnő állapota a tisztulás elmultával sorrenden kívül, díjmentesen vizsgálandó meg. 39. §. Bárminő betegségben találtassék is a kéjnő, ez a bárcára mindig feljegyzendő. Bujakóros betegek okvetlenül s azonnal kórházba küldendők, fekvő betegek a szükséghez képest. Ha a beteg kéjnö kórházba küldetik, a 28. §-ban körülírt eljárás követendő. 40. §. A rendőri kerületi orvos az általa vizsgált kéjnőkről jegyzéket vezet s arról, hogy havonkint hány kéjnőt vizsgált és küldött kórházba, a rendőri főorvosnak utólag kimutatást köteles beterjeszteni. 41. §. A rendőri kerületi orvos más kerületben csak a főkapitánynak a rendőri főorvos javaslatára adandó engedélyével, illfetőleg utasítására eszközölhet kéjnővizsgálatot. Közgyűlési jegyzőkönyv 1884. 27