Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

12.1 1884. május 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 320 - Szabályrendelet

102 1884 május 14-iki közgyűlés. 319—320 szám. kutak felállítása által az eddig még szűrt vízzel nem biró külső városrészek lakói is főzés és ivás céljára vizet nyerhessenek. A vegyes ellenőrző bizottság ügye a tanács részéről még nem tárgyaltatott s így az erre vonatkozó kérdésre nem válaszolhat, de biztosíthatja felszólalót, hogy a végleges vízmű ügye folytonosan tárgyalás alatt van s remélhetőleg a minden irányban előkészítendő javaslat most már rövid idő alatt közgyűlés elé fog terjesztetni. A közgyűlés alpolgármester úr válaszát tudomásul veszi. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !320. Tárgyaltatott a közrendészeti bizottmány és a tanács előterjesztése a prostitúció rendezése tárgyában. A közgyűlés a közegészségügyi és közrendészeti szakbizottságok, valamint a tanács által előterjesztett bordélyügyi szabályrendeleti javaslatot a tárgyalás folyamában tett indítvány folytán úgy általánosságban, mint részléteiben, egészben elfogadja s éhez képest a szabályrendelet a következő szerkezetben megállapíttatik: Szabályrendelet a bordély-ügyről. I. RÉSZ. A bordélyházakról. !.§• Bordélyházat csak nő bírhat, oly nő, ki 30 évet betöltött, bűntettért vagy vétségért fenyítve nem volt és róla azon megbízhatóság, hogy üzletében a rendet fenn tudja tartani, feltehető. 2- §. Üzletét a bordélytulajdonos csak oly házban gyakorolhatja, melyben hozzátartozóin kívül más nem lakik. 3. §. Engedélyt kéjnő-telep nyithatására, vagy áthelyezésére, valamint türelmi bárcát Is az egyes kéjnők részére csak a főkapitány adhat. A" kéjnőtelepekre vonatkozó engedélyek adása azonban és nevezetesen azok helyeinek kijelölése csakis a főváros tanácsával egyetértőleg történhetik s e tekintetben nézetkülönbség esetén a belügyminiszter dönt. (1881: XXXI. törvénycikk 7. §. a) pontja.) 4- §. Ha valamely, már engedélyezett kéjnőtelep megszüntetése akár ismételt rendőri kihágások miatt, akár egyéb, közerkölcsiségi okokból szükségessé válik, ezt a főkapitány rendeli el és hajtja végre, s úgy a megszüntetésről, valamint annak okairól a főváros tanácsát értesíti. Ezen intézkedése ellen a belügyminiszterhez birtokon kívül lehet felebbezni. 5. §. Egy bordélyházban tizenötnél több, ötnél kevesebb nő nem tartható. 6. §. A bordélyházhoz nem tartozó nőknek kéjelgésre helyet engedni, vagy alkalmat szolgáltatni tilos. 7. §Kéjnő-telepek csak félreeső utcákban lehetnek s a városrészekben akép helyezendők el, hogy a fővárosnak egyik része se legyen kéjnőkkel túlhalmozva. Oly utcákban, hol templom vagy iskola van, kéjnő-telep nem létezhetik s amennyiben oly utcában, hol ily telep engedélyeztetett, a nyert engedély után templom vagy iskola létesíttetnék, a kéjnő-telep megszüntetendő, illetőleg áthelyezendő. 8. §. 17 évesnél ifjabb, nemkülönben oly nőt, ki türelmi bárcával nem bír, bordélyházban tartani tilos. Szigorúan tiltatik továbbá valamely nőt arra csábítani, hogy kéjnővé legyen, vagy a kéjnőt az egyik bordélyházból a másikba átköltözésre kényszeríteni. 9. §. A bordély tulajdonosa, mielőtt valamely nőt házához fogadna, köteles azt mindenekelőtt a főkapitányi hivatal elé állítani, hol vele azon szándéka iránt, hogy bordélyházba lépni kíván, jegyzőkönyv vétetik fel, a rendőri főorvos által megvizsgáltatik s az ez által kiállított egészségi bizonyítvány alapján részére a türelmi bárca kiállíttatik, minek megtörténte után nevét a főkapitányság a törzskönyvbe igtatja.