Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883

10. 1883. május 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 344 - 345 - 346 - 347 - 348

1883 május 16-iki közgyűlés. 343-348 szám. 83 italoknak kicsinyben való eladására joggal bírnak — kiszolgáltatott szeszesitalok ára iránti követelések fejében megítélhet, 2 azaz két forintban állapíttatik meg, s e határozatnak szabályrendeletként leendő jóváhagyása végett tárgy a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !344. Tárgyaltatott a pénzügyi és gazdasági bizottmány és tanács előterjesztése, a városligeti helypénzszedés bérbeadása tárgyában. A tanácsnak azon intézkedése, mely szerint a városligeti helypénzszedési jogot az idő előrehaladottsága miatt egyelőre a gazdasági ügyosztály által tartott formaszerű szűkebb árverés alapján 1883 május 1-től 3 hóra 100 frt azaz egyszáz forint bérért Pichler Nándornak adta bérbe, jóváhagyólag tudomásul vétetik s egyszersmind elrendeli a közgyűlés, hogy ezen helypénzszedési jognak 1883 évi augusztus 1-től 1886 évi április hó végéig terjedő 2 év és 9 hóra való bérbeadására nyilvános árverés írassék ki, az árverési feltételeket illetőleg kimondván, hogy miután a következő bértartam alatt fog az országos kiállítás a Városligetben megtartatni, a Városligetnek az országos kiállításra kijelölendő részében a bérlőnek helypénzt szedni joga nem lesz; egyebekben az eddigi feltételek tartatnak fenn. Miről a tanács intézkedés végett tárgyirat kiadásával értesíttetik. !345. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és tanács előterjesztése, az erzsébettéri székek kiállítása iránt Buchwald Sándorral kötött szerződés meghosszabbítása tárgyában. A balparti sétányokra felügyelő bizottmány, a pénzügyi-gazdasági bizottmány és tanács egybehangzó javaslatai alapján a közgyűlés folyamodó Buchwald Sándorral a főváros V. kerületében lévő Erzsébet-sétányon kijelelt helyeken díjfizetés mellett használható székek kiállítására való jog bérletéről 1877 évi július 1-től 1883 évi június hó végéig terjedő hat évre kötött bérszerződést ez évi július 1-től 1889 évi június végéig terjedő 6 egymásutáni évre az eddigi feltételek értelmében meghosszabbítani határozza, az évi bért azonban évi 300 frt azaz háromszáz forintban állapítja meg. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyirat kiadásával értesíttetik. !346. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és tanács előterjesztése, a rudasfürdői vendéglő bérletének Buchmüller Ferenccel 3 évre leendő meghoszszabbitása tárgyában. A pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács indokolt előterjesztése folytán a közgyűlés a judasfürdői vendéglőt és kioszkot folyó évi november hó l-jétől további 3 évre a jelenlegi feltételek mellett Buchmüller Ferenc eddigi bérlőnek bérbeadni, illetve a vele kötött s folyó évi október hó végével lejárandó szerződést további 3 évre meghosszabbíttatni határozza, s erről a további megfelelő intézkedések megtétele végett a fővárosi tanácsot értesíti. !347. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a gyámtartalékalap tulajdonát képező óbudai szőlők bérbeadása tárgyában. A fővárosi tanácsnak indokolt előterjesztése folytán a közgyűlés elhatározza, miszerint a fővárosi gyámi tartalékalap tulajdonát képező III. kerületi óbudai szőlők 1883 évre a III. kerületi elüljáróság javaslatai alapján bérbeadassanak, s ehhez képest a jelzett szőlőknek bérbevételére tett — a III. kerületi elüljáróság folyó évi 2406, 2464, 2476, 2477, 2589, 2631 és 3708 számú előterjesztéseiben felsorolt bérleti — ajánlatok' elfogadását jóváhagyja. Miről a fővárosi tanács a további megfelelő intézkedések megtétele végett tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !348. Olvastatott Kossuth Lajos következő levele, mellyel a főváros törvényhatósága részéről 80-ik születésnapja alkalmából hozzá intézett üdvözlő iratra válaszol: Mélyen tisztelt fővárosi Tanács! Legyen áldott a magyar haza fővárosának törvényhatósága, hogy engem agg korom szomorú magányában kegyes részvétével megvigasztalni méltóztatott. Legyen áldott a tisztelt fővárosi tanács a szívélyes gyöngédségért, mellyel e hálával fogadott jótéteményt tudtomra adó átiratában magát „a szeretet és ragaszkodás tolmácsának" vallani kegyeskedett. Késő öregségem valóban még akkor is szükségét érezné a vigasztalásnak, ha az évek terhének súlyát a hontalanság keserve nem növelné, s a szeretet részvéte az egyedüli vigaszsugár, mely az aggkor búskomor alkonyára derűt lövelhet. ..„, í , Nagyon igaz a tisztelt tanács azon észrevétele, hogy az idők terhe mindenkinek súlyos s lélektanilag nagyon indokolt azon nyilatkozata, hogy „látva az aggkor gyengélkedéseit, habozik igazat adni a közhitnek, mely a késő öregséget a Gondviselés kiváló kegyének tekinti." Méltán habozik. „ „ . . ,. . .' A kiket hozzánk a családi szeretet köteléke fűz, azok a Gondviselés kegyének tekinthetik, ha minél később üt az örök elválás órája, mert a hátramaradottakra még azután is a bús emlékezet fájdalma vár, mikor az elköltözöttnek már semmi sem fáj. De annak, aki viseli, a késő öregség bizony nem egyéb, mint egy hosszú haldoklás, melyet kínossá teszen az, hogy öntudatos. A halai maga nem lehet