Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882
6. Az 1882 március 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 198 - 199
1882 március 8-iki közgyűlés. 197—199 szám. 55 A közgyűlés a magy. kir. belügyminiszter úrnak ezen leiratát, mely szerint a.hely-, allaspénz, partjavadalmi díj és kövezetvámra nézve múlt évi november 9-én 703 szám alatt kelt közgyűlési határozattal megállapított díjjegyzékeknek a leiratban megnevezett tételek módosításával 1882 évi április 1-tol 3 évre való életbeléptetése jóyahagyatik, tudomásul veszi, és a hely-, álláspénz C, 3 alatti, nemkülönben a koyezetvám díjjegyzéknek a leiratban megjelölt cikkek díjtételeinek leszállítását elhatározza s ekként a díjjegyzékek kiigazítását s végleges megerősítés végett leendő felterjesztését elrendeli. Minthogy a leirat szerint a fogyasztási adópótlékra nézve a tárgyalások a magy. kir. pénzügyminisztériummal még folyamatban vannak s az erre vonatkozó díjjegyzék jóváhagyása még március hó végén túl is elmaradhat, a jelenlegi díjszabály érvénye pedig e hó végével már lejár, a közgyűlés elhatározza, hogy ez esetben a fogyasztási adópótlék beszedése, a díjjegyzék jóváhagyása és leérkezése idejéig a most érvényben levő díjszabály alapján lesz folytatandó, minek jóváhagyása a többi díjjegyzékek felterjesztésével egyidejűleg a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter úrtól kérelmeztetik. Végül az összes javadalmi díjjegyzékek rendszeres átalakítása és végleges rendezése végett a tárgyalások, figyelemmel e leiratban jelzett körülményekre, már ez idő szerint megindíttatni rendeltetnek, s felhivatik a tanács, miszerint a tárgyalások megindítása iránt intézkedjék, azok folytatását kellő figyelemmel kísérje és .arról gondoskodjék, hogy azok kellő időben beterjesztetvén, a javaslatok oly időben ferjesztessenek elő, hogy az ennek alapján megállapítandó díjszabályzatok a leiratban kitűzött határidőben felterjeszthetők legyenek. Tárgy ez értelemben intézkedés végett a tanácshoz visszaszármaztati'k. !198. Tárgyaltatott a képzőművészeti bizottmány és tanács előterjesztése Ney Ferenc bizottsági tag urnák a honalapítás ezredéves fordulójának megünneplése tárgyában tett indítványára. Az előterjesztés értelmében s a tett indítvány alapján — egyéb részleteket egyelőre mellőzve — határozatilag kimondja á közgyűlés: 1) hogy hazánk alapíttatásának magasztos tényét az ezredik évforduló alkalmából és ezer éves fennállásának ünnepét, viszontagságos és dicső multunk iránti kegyelet szempontjából méltó fénnyel megünneplendőnek tartja; 2) hogy ezen a nemzetek életében igen ritkán előforduló magasztos ünnep méltó megülésére nem tartja elégségesnek múló ünnepélyességek, szónoklatok, bankettek stb. rendezését, hanem mellőzhetetlennek véli, hogy ezenfelül a dicső tény megörökítésére valamely méltó, emlékszerű állandó közmű létesíttessék; 3) hogy ámbár á honalapítás dicső tényének idejére nézve a történetírók egyöntetű megállapodásra nem jutottak, de tény az, hogy hazánk fennállásának ezredik éve közel van: ennélfogva időszerűnek, sőt sürgősnek tartja az eszmével már most behatóan foglalkozni és az ügyet előkészíteni; 4) hogy az ügy országos ügy lévén, mely az egész nemzet közreműködésével intézendő, feliratilag felkéri a magyar országgyűlés képviselőházát egy országos bizottság kiküldésére, mely a főváros és Pestmegye törvényhatóságainak képviselőivel egyetemben a teendők programmjának előkészítése mellett megfelelő javaslatok előterjesztésére, utasíttassék, a főváros már most legnagyobb mérvű hozzájárulását a költségekhez is ismételve biztosítván. !199. Tárgyaltatott a képzőművészeti bizottság és tanács előterjesztése Pestmegye közönségének a Szentistván-szobor ügyében kelt körlevelére. Szent István az első magyar koronás király, a keresztény vallás meghonosítója és a műveltség úttörője hazánkban, oly kimagasló alakja dicső multunk történetének, mely méltón megérdemli, hogy emlékezetére és dicsőítésére ércszobor cm pl tessék Ezen meggyőződésből kiindulva, a képzőművészeti bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján a közgyűlés elhatározza: 1) hogy egy a főváros területén, Szent István Magyarország első nagy királya emlékére emelendő ércszobor alapjához 25 ezer forint azaz huszonötezer forinttal iárul melv összeg a jövő évtől kezdve 5000 frtos évi részletekben fog a községi alapból kiutalványoztatni s a nevezett szoboralap javára gyümölcsözőleg elheyeztetm > ^ az ejsö magyar király emlékének megörökítése nem tisztán helyi, hanem országos, vallási és politikai kérdés s azért a szobornak a nagy nemiéhez méltó nagyszabású műnek kell lenn, aminőt a főváros egyedül ez idő szerint nem létesíthet: ennélfogva a közgyűlés feliratilag felkérni határozza, egyrészt Magyarország bibornok hercegprímását, másreszt Magyarország miniszter-. elnökét Tisza Kálmán urat, hogy a nemes ügyet felkarolva, annak elére állani, egTvégrSató bSságot alakítani, s ennek közreműködésével nemcsak a szük• séges költség előteremtése, de a mű végrehajtása tekintetében is az ügyet vezérelni szíveskedjenek; jovánag y ás végett a magy. kir belügyminiszter úrhoz felteriesztetni határoztatik és utasittatik a főváros, tanács, hogy annak jóváhagyása után az évi részieteknek a fővárosi költségelőirányzatba felvétele s annak idején gyümölcsöző elhelyezése iránt intézkedjek.
