Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

24.1 1882. december 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 768 - 769

1882 december 6-iki közgyűlés. 767—769 szám. • 181 Miről a tanács a szükséges intézkedés végett jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !768. Rémi Róbert bizottsági tag úr a következő interpellációt intézi : „Tekintettel arra, hogy az adóügyi bizottság és a közgyűlés részéről azon javaslat, mely szerint a teherbevallási űrlapok az összeirási ívekkel együtt a Budapest főváros adózó ház- és földbirtokosainak kézbesíttessenek, annak elkerülése végett, hogy az eljárásban elég tapasztalattal nem bíró adózók a törvényes kedvezmény veszteségnek ki ne tétessenek, a tisztelt polgármester úrhoz azon tiszteletteljes kérdéssel fordulok, hogy miért hagyta tekintet nélkül az adóügyi bizottság és a közgyűlés azon óhaját a tekintetes Tanács ?, hogy a teherbevallási űrlapokat a ház- és földtulajdonosoknak nem kézbesítette. Kérdem továbbá, mi annak az oka, hogy az elmaradt? és szándékában van-e, ha az való, hogy pénzügyminiszter Őnágyméltósága, azok* kiosztását megtagadta, a közgyűlésnek javaslatot tenni, hogy az eddigi szokás, mely annyi számtalan házés földbirtokost tapasztalatunk szerint a törvény kedvezményeitől megfosztott, megváltoztassák és lehetővé tegye azt, hogy a figyelmeztetések kívánságunk szerint eszközöltessenek". Haberhauer János tanácsnok a tanács nevében válaszolja, hogy az adóügyi bizottmány részéről előterjesztett indítvány folytán- a tanács megkereste a kir. adófelügyelő urat, hogy a jelzálogos terhek bevallására szolgáló űrlapok a háztulajdonosok közt az összeirási ívekkel együtt hivatalból osztassanak ki. A kir. adófelügyelő úr ezen megkeresést saját hatáskörében elintézhetőnek nem tartván, felterjeszté a magyar kir. pénzügyminiszter úrhoz, aki azonban ezen kérelemhez nem járult, mert a javasolt módon a bejelentési űrlapok nemcsak a jelzálogos teherrel bíró, hanem minden háztulajdonosnak kiosztatnának, ami az összeirási eljárást költségesebbé tenné, de különben is ily kedvezmények kizárólag a fővárosra való engedélyezése indokoltnak nem látszik. A fővárosi tanács figyelemmel arra, hogy az összeirási eljárás módozatainak megállapítása a pénzügyminiszter úr kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezen leiratot tudomásul vette. Interpelláló úr a választ kielégítőnek nem tartja. A közgyűlés az interpellációra adott választ tudomásul nem veszi, mihez képest az interpelláció az ügyrend 8. §-a értelmében a legközelebbi közgyűlés napirendjére felvétetni rendeltetik. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !769. Táfgyaltatott a bizottmány, tanács és árvaszék előterjesztése a fővárosi közpWFpénztár és számvevőség szervezése, továbbá a pénztárkezelési szabályzat és számvevőségi szolgálati utasítás megállapítása tárgyában. Miután a kiküldött bizottmány és a tanács előterjesztéseiből kitűnik az, miszerint a pénztári kezelési rendszer, nevezetesen a fővárosi pénztárak és ezek között a gyámpénztárnák is a javasolt módon egyesítése és a számfejtésnek a pénztári kezeléstől teljes elkülönítése törvénybe nem ütközik, továbbá a javaslatba hozott s az állampénztárnál alkalmazásban lévő rendszer a fővárosnál fennállónál sokkal előnyösebb egyszerűbb ellenőrzés és biztosság tekintetében sokkal hatályosabb es szigorúbb és gyökeres javítást igér s eredménye pénzügyi tekintetben is kedvezőbb, miután továbbá ezen rendszerváltoztatás folytán nemcsak a pénztár, hanem a számvevőség is új szervezetet igényel, a közgyűlés mindezekre nézve, szemben az árvaszék és jogügyi bizottmány véleményével a kiküldött bizottság és a tanács jelentésében részletesen kifejtett indokok alapján a tanács által előterjesztett javaslatot elfogadja és ehhez képest elhatározza, miszerint 1) A következő fővárosi pénztárak, úgymint a házi, gyám-, letet-, központi, adóbeitási vízvezetéki, és közkórházi pénztárak „Fővárosi központi pénztár" név alatt egyesíttetnek, mely pénztár, mint az utalványozási joggal felruházott polgármester illetve tanács és árvaszék végrehajtó közege működik . 2) A számfejtés a pénztári teendők sorából teljesen elvétetik es a számvevőségre ruháztatik át. , 3) A fővárosi számvevőség élén a közgyűlés által megválasztott főszámvevő áll ki a törvényhatóságnak a tanács mellé rendelt ellenőrző közege, a számvevőség pedig, mint a polgármester, tanács és árvaszék alárendelt szakközege, a számvevő közvetlen vezetése és felügyelete alatt működik ..,.,- . tM u 4) A számvevőség körében műszaki osztály szerveztehk es kimondatik, hogy az ott, a műszaki teendőkre alkalmazandó közegeknek műszaki képzettséggel 5) A kórházszámfejtési teendők tekintetében kimondatik, miszerint a kórházi személyzetből a számfejtési és összes könyvelési teendőket végzett hivatalnokok és dijnokok a számvevőséghez beosztatnak, de külön státust képeznek és fizetéseiket a kórházi alap viseli. ..,,., , ... , , 6) Az adópénztári naplók vizsgalatának s az egész, az egyenes adók elszámolására vonatkozó szarni szigorlat végzése a számvevőség teendői közül elvétetik és az adószámviteli hivatalra átruháztatik, azonban a főszámvevő felülvizsgálati jogának és kötelezettségének fenntartása mellett. 7) A fővárosi központi pénztár hátralékos és kőzadók módjára behajtható követeléseinek behajtása és eddig közvetlen a házi pénztár szolgálatára beosztott végreKözgyűlési jegyzőkönyv 1882. •**>