Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

16. 1882. júlis 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 498

1882 július 12-iki közgyűlés. 497—498 szám. 117 2) A telek más, mint a kérvényben megjelölt célra, nem használható, s erre nézve folyamodó egylet a kötelezettséget a szerződésben is elvállalja. 3) Köteles folyamodó egylet az átengedett telken a szerződés keltétől számí­, tandó 3 év alatt az építkezéseket teljesíteni. 4) Ha folyamodó egylet működni megszűnik, a használatra átengedett telek a rajta levő épületekkel együtt a főváros birtokába s tulajdonába visszaszáll. 5) Köteles folyamodó egylet működéséről szóló jelentéseit a fővárosi ható­sággal is közölni. Végre kimondja a közgyűlés, hogy amennyiben a tervezett építkezés kivite­léhez folyamodó egyletnek netán kölcsönre volna szüksége, folyamodó egylet annak idején jelzálogkölcsön fölvehetésére a főváros beleegyezését kérelmezheti. Miről a fővárosi tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesíttetik. !498. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és tanács előterjesztése a fővárosi 1881 évi zárszámadás és vagyonleltár tárgyában. A tanács jelentéséből kitűnik az, hogy a fővárosi 1881 évi zárszámadás és vagyonleltár elkészíttetvén, a tanácsi jelentéssel együtt az 1872: XXXVI. törvény­cikk 90. §-ának rendelkezéséhez képest a mai közgyűlést megelőző 15 napra köz­szemlére kitétetett és a bizottsági tagoknak szintén kézbesíttetett, és hogy az egyes adózók ezen zárszámadásra észrevételeket be nem adtak, ennek alapján és miután a pénzügyi-gazdasági bizottmány ezen zárszámadást tételenként átvizsgálván .rend­ben, s miként a zárszámadás összesíteit kimutatásai igazolják, a végeredményt kedvezőnek találta, ebbeli előterjesztései alapján a közgyűlés azt általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadta, sőt a tárgyalás folyamán felmerült kisebb észrevé­telek az adott felvilágosításokkal megnyugtattatván, a zárszámadás és vagyonleltár a tanács véleményes jelentésével együtt részleteiben is teljesen elfogadtatott, e szerint az 1881 évi tényleges bevételekből tényleg foganatosított kiadásokon, nem­különben az 1882 évi szükségletekre felvett fedezeti összeg és az 1881 évi elő­irányzat terhére 1882 évben várható kiadásokon felül mutatkozik 275,031 írt 74 J /2 kr rendelkezhető pénztári maradvány, mely az 1876 évi július hó 27-én ^462 szám alatt kelt közgyűlési határozat értelmében alakítandó 300,000 forintnyi kezelési alap létesítésére fenntartatik azon hozzáadással, hogy ezen összeg a 300,000 frt erejéig az ezentúl netán eredményezendő évi tiszta feleslegekből lesz kiegészí­\rtendö. ' ­S Ezeken kívül a tanács javaslatához képest a házipénztári likvidáló'bizóttmány működésének további folytathatása •céljából a melléje rendelt fegfeljebb napi 2 forinttal díjazható 3 szakdíjnok alkalmaztatását a behajtandó hátralékok rovására a közgyűlés egyelőre 1882 évi szeptember 3-ikától számítandó további 1 esztendőre \ engedélyezi. ' V., _ A pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztésében kapcsolatosan e zár­számadással külön pontok alatt foglalt javaslatokra a közgyűlés következőket határozza: 1. A községi adópótlék címén előirányzott bevételeknél mutatkozó nagymérvű és az 1881 évben szintén tekintélyes összeggel szaporodott hátralékra való tekin­tetből és a bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján külön felirat útján felkéretik a nagyméltóságú magy. kir. minisztérium, hogy az I. osztályú kereseti adónak a fővárosban mielébbí megszüntetése iránt a törvényhozás útján intézkedni méltóztassék. A 2. pont alatt a száraz vámok kezelésének szigorúbb ellenőrzésére, a 3. pont alatt a mértékhitelesítési hivatalnál netán előforduló szabályellenességekre és a 4. pont alatt a vízvezetéki igazgatóság és gazdasági hivatal szervezésére vonatkozólag tett észrevételek a tanács megnyugtató jelentései alapján tudomásul vétetnek. Az 5. pont alatt tett és a tanács által is helyeselt javaslatok alapján az évi költségvetés készítésénél megtartandó szabályként kimondja a közgyűlés, miszerint a mérnöki hivatalnak kötelességévé tétetik, hogy az utcák és utak építési költség­vetésében tüntesse ki mindenkor, hogy mennyi költség fog igénybe vétetni az építés folytán felmerülhető csatornaátalakítási, áthelyezési vagy javítási munkákra, más­részt az évi közköltségelőirányzatban a csatornajavítási kiadási rovatban egy külön alrovat felvétele rendeltetik el, mely rovat alatt az utak és utcák építése és szabá­lyozása folytán felmerülő csatornaáthelyezési és javítási munkák költségfedezete lesz előirányozandó. A 6. pont alatt a köztisztasági kezelés körül felmerülő tényleges kiadások évközbeni nyilvántartása tekintetében a tanács által megtett és ezúttal bejelentett intézkedések alapján a bizottmány javaslata mint külön intézkedést nem igénylő tudomásul vétetik. A 7. pont alatt kifejtett és a tanács által is pártolt bizottmányi javaslat elfo­gadása alapján és tekintettel arra, hogy a tanügyi kiadások évről évre rohamosan és a főváros bevételeivel arányban nem álló módon szaporodnak, és hogy már a községi jövedelmek tekintélyes részét emésztik fel a nélkül, hogy ezen kiadások további szaporodásától ne kellene tartani, a közgyűlés feliratot intéz az állam­kormányhoz, hogy a község ezen terhein megfelelőbb állami segélynyújtással enyhítsen. Közgyűlési jegyzőkönyv 1882. OQ

Next

/
Thumbnails
Contents