Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
8/1. 1881. március 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 192. Polgármester válasza Polónyi Géza interpellációjára a számadások felülvizsgálata tárgyában - 193. Tűzrendészeti szabályrendelet
98 színpadon, süllyesztőben, padláson elhelyezett vízvezetéki csöveket eltorlaszolni vagy hozzáférhetlenné tenni nem szabad. A színpadon, éspedig annak mindkét oldalán egy-két-három akós kád vízzel töltve, s m inden kád mellett két-két darab pokróc, nemkülönben néhány csáklya készen tartandó. Minden próba és előadáshoz a színpadon tűzoltó őrségnek kell lennie. Minden színházban legalább két tagból álló saját tűzőrség tartandó, kik tűzbiztonsági szempontból éjjel-nappal szigorúan felügyelni kötelesek. Ezen őrség fölött a felügyeletet a fővárosi tűzoltó parancsnokság gyakorolja. Nagyobb világítással vagy tűzijátékkal összekapcsolt előadások mindannyiszor a fővárosi tűzoltó parancsnokságnak bejelentendők. Egyéb helyek, hol nyilvános mutatványi előadások vagy táncmulatságok tartatnak, az előadások idejére a színházak számára előírt szabályoknak alávetvék. 11. §. Mindenki tartozik az általa észrevett keletkező tüzet nyilvánosan kikiáltani vagy kiáltatni. Azon háztulajdonosok vagy a ház felügyeletével megbízott személyek, kiknek házában tűz ütött ki, tartoznak a tűz kiütését a legközelebbi rendőri vagy tűzoltó őrtanyán vagy tűzjelző állomáson haladék nélkül bejelenteni. 12. §. A régi városház tornyában levő őrök folytonos őrködést gyakorolnak. 13. §. A figyelő tornyokon a riadó harangkongatással eszközöltetik éspedig következő módon: Belváros egy, Ferencváros kettő , Józsefváros három, Terézváros négy, Lipótváros öt, Buda város hat, Óbuda és Újlak hét kongatással. Az egyes jelek ismétlése közt csekély nyugidő hagyandó. A kongatás a figyelő tornyokban legfeljebb egy félórai időn át tarthat. A toronyőrök által adott riadójelt csak azon városrész r. k. plebániatemplom tornya veheti át, melynek területén a tűz kiütött. A kongatás rendszerint egy negyed óránál tovább nem tarthat. A plebaniatemplom tornyában a kongatással egyidejűleg kötelesek a toronyőrök a tűz irányában nappal egy vörös zászlót, éjjel egy lámpát kitűzni. 14. §. Az adott riadójel hallatára kötelesek a fővárosban szétszórtan álló rendőrök, bolt- és éji őrök a figyelő helyük közelében lakó önkénytes tűzoltókat, kiknek lakásai könnyen felismerhető táblával vannak megjelölve, figyelmeztetni. 15. §. A katonai hatóság tűzvész esetében az első tűzőrségen állandóan tartózkodó katonaküldönc által értesíttetik. 16. §. A tűzoltás körü li vezénylettel a fővárosi tűzoltósági főparancsnok, esetleg a fővárosi tűzfelügyelő, a budapesti önkénytes tűzoltó egylet főparancsnoka, esetleg helyettes főparancsnoka és osztályparancsnokai és a fővárosi tűzoltó segédtiszt az itt kijelölt sorrendben vannak hivatva. A most megnevezett parancsnoksági tagok távollétében a budapesti önkénytes tűzoltó egyletnek a tűz helyén megjelent szakaszparancsnokai, ha pedig ilyen sem volna jelen, a fővárosi tűzoltó csapat őrparancsnokai vezényelnek. 17. §. A fővárosi tűzoltó csapat tisztjei és legénysége a hatóság által külön jelvénnyel láttatnak el. Az önkénytes tű zoltók, ha a tűzhöz polgári ruhában jelennek meg, vörös karkötő által ismertetik fel magukat; tűzoltó egyenruhát vagy jelvényt nem tűzoltónak viselni nem szabad. 18. §. A főváros területén kiütött tűz oltás ára a fővárosi tűzoltó csapat és a budapesti önkénytes tűzoltó egylet van hivatva, kik a tűzoltást saját szolgálati utasításaik értelmében végzik, mely utasítások jelen szabályok rendeleteivel nem ellenkezhetnek. A fővárosi tűzoltó parancsnokság szükség esetében igénybe veheti a főváros területén létező egyéb tűzoltó testületek közreműködését is. A felszólított tűzoltótestület ily