Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/6. 1881. április 7-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/d. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
89 A fentebbi célokra legfeljebb 10 lóerejű gőzgépet szabad felállítani: a.) a Belváros egész területén; b.) a Lipótváros azon részében, mely a Belvárostól fölfelé, egész a Gyapju- és Báthoryutcákig terjed; c.) a budai oldalon a Várban, továbbá a Tabán és Víziváros azon területén, m ely a (volt élelmezési, most) Pálffy tértől egész a Rudas fürdőig terjedő Duna-parti, innét a Szarvas téren át a Várhegy alatt elvonuló Kertész utca által a volt Aszalay-féle kórháztelekig, innét a Széna téren át a Csalogány- és Medve utcák által a Kacsa utcáig s innét a Gyorskocsi utca és ennek folytatásaképp az élelmezési raktárig leírt vonal által határoltatik. A fentebb kijelölt területeken kívül bárhol, bárm ily nagyságú gőzgépek felállíthatók. A gőzgépek elhelyezése tekintetében építésrendőri szempontból következők határoztatnak: a.) két lóerőnél nem nagyobb nyomásra szabályozott álló gő zgépeket (locomobile), amennyiben kazánjaik a szokásos biztonsági szelepen kívül még a túlságos gőz kifejlődését gátló és a szétrobbanás elhárítására szolgáló szerkezettel ellátvák, bármily födeményű, lakásul szolgáló vagy ilyenek alatt létező szilárd épületekben is elhelyezhetők. De a felállítás helyét kitüntető pontos helyzetrajzon kívül a gőzgépek fentebbi sajátosságait igazoló rajzok vagy hiteles bizonyítványok is a hatóságnak bemutatandók; b.) két lóerő nél nagyobb gőzerőre szabályozott álló gőzgépek vagy fekvő kazánok lakásul, műhelyül vagy emberek állandó tartózkodására szolgáló helyiségek alatt vagy ezektől 3 méternél kisebb távolságban vagy egyáltalában szilárd födeményű, főleg boltozott helyiségben fel nem állíthatók. Ezek a fő város I. és II-ik építési övezetének területén, falazattal körülzárt, de csak könnyű szerkezetű, azonban tűzbiztos anyaggal födött, a többi épületektől elkülönített téreken helyezhetők el; a szomszéd telek határától avagy a lakásul szolgáló saját helyiségektől is legalább 3 méternyi távolságban kell lenniök, ellenkező esetben azoktól egy 15 centiméternyi űr hagyása mellett négy téglányi vastagságú, kellő alapzattal ellátott és a kazán legmagasabb pontját két méterrel meghaladó magasságú tömör fal által kell elzárva lenniök. c.) Két lóerő nél nem nagyobb gőzerővel működő gőzgépeknél a füst elvezetésére a közönséges házi kémények is használhatók. Nagyobb álló gőzgépek vagy befalazott gő zkazánok, nemkülönben nagy tüzeléssel működő iparvállalatok kéménye, amennyiben azok vasból készülnek, a szomszéd telek határától szükséghez képest légüres tér hagyása mellett, legalább egy méternyi, ha pedig falaztatnak, legalább két méternyi távolságban építendők fel, és mindkét esetben a körülöttük 100 méternyi távolságban létező épületek tetőgerincét legalább 3 méterrel kell meghaladniok, emellett pedig mindenkor szikrafogóval és lehetőleg füstemésztő készülékkel ellátva lenniök. 64. §. Az elszigetelten álló gyárakról. Elszigetelten álló gyáraknak olyanok tekintetnek, am elyek telepének terjedelme megengedi, hogy a gyárépületek a szomszéd telkek határától 20 méternyi, az utcai homlokzattól pedig legalább 10 méternyi távolságban helyeztethessenek el. Ily elszigetelt gyárak építésénél a hatóság nem követeli, hogy az épületek falainak vastagságára, az egyes épületrészek szerkezetére s különösen az építési anyag minőségére vonatkozó általános építési rendszabályok határozmányai szigorúan végrehajtassanak. Azonban a személybiztonság és általában az építészeti rendészet tekintetében az építtető,
