Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

84 a.) ha a nyílás az építési vonalon kívül 6 ölnél keskenyebb utcákban legfellebb 20 centiméternyire, 6 ölénél szélesebb utcákban pedig legfellebb 30 centiméternyire terjed ki és egymástól legfellebb 3 cm-nyi távolságban fektetett erős, zárt vasrácsozattal láttatik el; b.) ha minden egyes nyílás után a fő

városi terület használatáért az I-ső övezet területén egy arany, a II-ik övezet területén pedig 3 ezüst forint évenkint a házipénztárba befizettetik; c.) ha az illető telektulajdonos költségén a szóban forgó ingatlanra telekkönyvileg is bekebeleztetik azon kötelezettség, hogy a fentebbi haszonbér pontosan be is fizettetik, továbbá azon kötelezettség is, hogy a tulajdonos nemcsak a bérfizetés megtagadása esetén, de a nélkül is bármikor, amidőn a hatóság kívánja, a meghagyó végzés vételétől számított fél év alatt a nyílások megszüntetése mellett a járdát saját költségén helyreállíttatja. 58. §. Földszinti utcai ajtók, ablakok, ponyvák vihartetők. A földszinti utcai ajtók és ablakok a fő

város első építési övezetében csak befelé nyílók lehetnek, s ez utóbbiak kiálló vasráccsal más övezetekben is sehol el nem láthatók. A második övezetben az ablakok a végleges járda magassága fölött 2,50 méter m

agasságban kifelé nyílók is lehetnek. Vihartetők, ereszkék és ponyvák alsó részei mindenütt csak a járda fölött 2,50 méter magasságban alkalmazhatók. 59. §. Az erkélyekről. Az épület utcai homlokzatán az építési vonalon kívül alkalm

azott erkélye alsó részei (gyámköveik) a járda fölött legalább is 3 méternél magasabban álljanak. Nyílt erkélyek a szomszéd vonaltól legalább 2 méter távolságban és a falvonaltól legfellebb 1,30 m

éter kiugrással állíthatók elő. Zárt erkélyeket egyátalában sehol sem szabad alkalmazni.” A 66-ik bizottmányi §. elesik, mert már benn van az új 31-ik §. végén. „43. §. Kapubejáratok s átjárások. Az egyetlen, vagy ha több van, minden főkapu-bejárat, valam

int a több udvarú épületekben az átjárások legalább 1,60 méternyi űrbeni teljes szélességben készítendők. 44. §. Lépcsők. Az I-ső és II-ik építési övezet területén épülő házakban legalább egy lépcső a földszinttől egész a padlásig tűzbiztos anyagból készítendő. Falépcső is alkalmazható, de csak keményfából és két fal közé falazva. A fő

lépcsők legalább 1,25 méter űrbeni szélességgel építendők s szabad részeiken legalább 1 méter magas, sűrű, biztos kő- vagy vaskorláttal látandók el. A lépcsőfokokat 30 cm-nél keskenyebbre és 15 cm-nél magasabbra készíteni nem szabad. Csiga vagy patkó, esetleg félkör-alakú fő

lépcsők szintén 1,25 méter űrbeni szélességgel készíthetők: de az egyes fokok a legkeskenyebb ponton 15, a középponton pedig 30 cmnél keskenyebbek nem lehetnek. A mellék-, úgynevezett szolgálati (service) lépcső

k egy méter szélességben is építhetők. Középületek vagy előadások, iskolagyűlések, táncmulatságok stb. tartására szolgáló, tömegesen látogatott magánépületek lépcsői legalább 2 méter szélesek legyenek, s ily épületekben szabadon függő lépcsőt alkalmazni nem szabad. 45. §. Felülről világítás. A lépcsőnek vagy más helyiségnek felülről megvilágítására szolgáló üvegfedélzet váza vasból készítendő, és a rendes födél síkján túl terjedő tömör falra fektetendő. 46. §. Folyosók.