Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

82 A bizottmányi munkálat 56. §-a a tanács javaslatához elfogadtatik; lesz a szabály 37. §a, a következő szöveggel: „A fal- és boltozat kapcsokról. Az épület szilárd összetartása céljából annak minden emeletén, vagyis menetében (Etage), tehát a pincében is, a mennyezet táján kellő erősségű vaskapcsok szakszerű gondossággal alkalmazandók. Gerenda-kapcsok használása boltozatok vagy falak összekötésére tilos. Be nem boltozott emeleteken a kapcsok hatos, boltozott helyiségeknél ötös, vagy ívközöknél négyes vasból készítendő

k. A bolthajtásoknál alkalmazandó vaskapcsok toló vasai a kapocsnál egy számmal vastagabbak legyenek.” A bizottmányi munkálatnak a fő

párkányzatról és külső díszítményekről szóló, tanácsilag is helyeselt 57. §-a tett indítványhoz képest, mint a szabályrendelet 38. §-a következő, utolsó kikezdésében módosított szövegezéssel fogadtatik el és állapíttatik meg: „38. §. A főpárkányzatról s külső díszítményekről. A főpárkányzat, ha fából készíttetik, az I-ső és II-ik építési övezetben vasbádog- vagy horganylemezzel borítandó, ha pedig kőből készíttetik, akkor e kőlapok úgy helyezendők el, hogy biztosan megálljanak s szélességüknek legalább fele részével a főfal folytatását képző felfalazatra fektettessenek. Az erre vonatkozó részlettervek a hordképességi kiszámítással együtt előleges jóváhagyás végett, mindenkor bemutatandók. Az épület külhomlokzatán alkalmazott alakok, díszítm

ények, gyámok, díszpárkányok csak úgy engedélyeztetnek, ha az időjárásnak ellentálló kőből, fémanyagból vagy égetett téglából készíttetnek, és az épület állandó részeivel tartósan összeköttetnek, gipsz, terra cotta vagy cement díszítmények csak ott alkalmazhatók, ahol ezek a falazat mélyedéseiben tökéletesen megerősíthetők.” A bizottmányi munkálat 58. és 59., a fő

városi tanács által is helyeselt §-ai változatlanul elfogadtatván, képezendik a rendszabály 39., 40.. és 41-ik §§-ait, következő szöveggel: „39. §. A felfalazásról, orom- és tűzfalakról. A legfelső emelet-mennyezet fölött építendő falak tisztán téglából falazandók. A felfalazás (Aufmauerung) még földszinti épületeknél is legalább egy téglányi vastag legyen, ha pedig a felfalazás kőpárkányzattal vagy a fedélszék nyomása által is terheltetik vagy egy méternél magasabb, akkor 1 1/2 téglányi vastagra építendő. Orom- és tűzfalak, ha teherhordásra nem szolgálnak, 7 m

éter magasságig egy téglányi, ha ennél magasabbak, egy és fél téglányi vastagságban építendők, a födélszékekkel mindkét esetben gerendakapcsok által kötendők össze és 3 méterenkint faloszlopokkal erősbítendők. 40. §. A födélszékről. Az I-ső és II-ik építési övezetben a födéltalp a padlás burkolatánál legalább két téglasorral magasabbra fektetendő. A padlás burkolata pedig tűzmentesen (agyagból vagy téglával) készíttessék. A födélszék úgy szerkesztendő

, hogy az épület főfalaira oldalnyomást ne gyakoroljon, a hónyomások és szélviharoknak ellentálljon. A födélszék a fő

város I-ső és II-ik építési övezetében tűzbiztos anyaggal (cseréptégla, pala- vagy pléhlemezek) födendő be, s az utca felé tűzbiztos ereszcsatornával látandó el, melynek ugyanoly anyagú levezető csöve, amennyiben nem az árnyékszékek öblítésére alkalmaztatik, hanem a homlokzatfalon vezettetik, csatornával és járdával ellátott utcákban mindig a járda-kövezet alatt vezetendő a közcsatornába. 41. § A padlásról.