Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

80 Oly válaszfalak, melyek egyik oldalán mennyezeti szerkezet fekszik, ha a mennyezet borított gerendázatból áll vagy vas sínekkel készül, 6 méterig terjedő űrbeni mélység mellett 1 téglányi (0,25 m), 6 méteren túl terjedő űrbeni mélység mellett pedig 1 1/2 téglányi (0,38 m) vastagra építendők, s az összes emeleteken át egyenlő erősségűek lehetnek: ellenben csapos gerendázatnál a fentebbi méretekkel kezdve, lefelé emeletenként 1/2 téglányival erősbítendők. 6. Vegyes falazat, t. i. terméskőből téglával vegyest épülő falak a tisztán téglából épülő falaknál 1/2 téglányival vastagabbra építendők. A fal erősbítések a fentebbi előző pontokban meghatározott módon és arányokban eszközlendők. 7. Rendkívüli, t. i. 10 métert meghaladó belső szélességű vagy a fent említettektől eltérő szerkezetű épületek falainak vastagsága fölött a tervező által bemutatandó hordképességi kimutatások és a középítési bizottmány szakvéleménye alapján a tanács esetről esetre határoz. 8. Régi épületek átalakítása vagy magasbítása alkalmával ezek alapzatainak vagy emelettel terhelendő főfalainak hozzáragasztott pótfallal való erősbítése tilos.” Ellenben a bizottmányi munkálat 54., a falpillérekről szóló §-a helyett a tanácsilag ajánlott szövegezés fogadtatik el és állapíttatik meg, mely következő: 34. §. A falpillérek építéséről. "Az egyes faloszlopok rendszerint tisztán jóminőségű téglából építendők, vegyes falazattal csak akkor, ha a szomszédos ablakok űrbeni szélességénél legalább 0,38 méterrel szélesebbek. Keskenyebb falpillérek, cementhabarccsal falazandók vagy kő

ből, esetleg vasból készített oszlopok által helyettesítendők, mi iránt a szükséghez képest a középítési bizottmány szakvéleménye alapján a fővárosi tanács határoz." A mennyezetekről és feltöltésről szóló 55. §, mely az új szabály 36. §-át képezendi, ismét a bizottmánynak tanácsilag is helyeselt szövegezése szerint fogadtatik el, csak az 1-ső alpont negyedik kikezdésében a "faltörmeléket" szó helyett "anyagot" teendő, és a 4-ik alpont első kikezdésében teendő azon módosítás, hogy a sínek közti boltozat rendszerint 1/2 téglányi, raktáraknál azonban és hasonló, nehéz tárgyakkal terhelendő helyiségeknél 1 téglányi erős legyen. Maga a szövegezés következő: „A mennyezetekről és f

eltöltésről. A főváros területén 5 féle mennyezet-szerkezet van gyakorlatban: a.) csapos gerendamennyezet (Diebelboden), b.) borított gerendamennyezet (Sturz vagy Tramboden), c.) vas sínek közt alkalmazott gerendamennyezet (Einschubboden), d.) vas sínek közötti téglaboltozat (Schienengewölb), e.) íves téglaboltozat. A mennyezetek mily mód szerinti alkalm

azása általában az építtető választására van bízza, de a választás a főfalak vastagságától és helyiségek mélységétől és rendeltetésétől is függ. E részben a következő

k szolgálnak zsinórmértékül: az I. és II-ik építési övezetben: a.) a földszinti épületek vagy az emeletes épületek legfelső emelete fölött, a padlás alatt borított gerendamennyezetet alkalmazni nem szabad; b.) a pince-osztály fölött sem csapos, sem borított gerenda, sem pedig vas sín közötti fa

mennyezet nem alkalmazható: ez utóbbi kizárólag tégla-boltozattal látandó el. A mennyezetek előállításánál még a következőkre kell ügyelni: 1. A csapos gerendamennyezet gerendái egymással, minden két-két méternyi távolságban facsapokkal kötend

ők össze. E csapok keményfából négyszegletűen készítendők, párosával alkalmazandók és a gerendába befúrandók.