Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
78 szomszédos hasonló keskeny telek még beépítve nincs, s az udvarok egymás mellé helyeztetnek, ami különben — ha kivehető — kötelező szabályul szolgál. 2.) Nyolc ölnél (=15 m) nem szélesb telken, ha két oldalszárny épület épül, ezek egyike sem lehet földszintinél magasabb. Ha az egyik oldal építetlen marad, a másik oldalon a szárnyépület két emeletes lehet, ennél magasabb csak akkor, ha a szomszédos udvarok egymás mellé helyeztetnek. 3.) Ha telek 9 °-nél (17 m éter) nem szélesebb, az egyik oldalszárny épület legfeljebb egy emeletes lehet. 4.) Ha a telek 10 ° (19 m ) nagyobb mélységgel nem bír, azon keresztszárny épület nem emelhető. 5.) A fő udvaroknak legalább 6 méter széleseknek és legalább 6 m hosszúaknak, -ben legalább 35 m területűeknek kell lenniök; s az úgynevezett világító- vagy légudvaroknak, amennyiben abba lak- vagy háló helyiségek ablakai nyílnak, legalább 3 m széleseknek és ugyanoly hosszúaknak, -ben legalább 8 méter, ha tisztán csak légcsatornák, legalább 1 méter területűeknek kell lenniök. Indokolt eltérésnek csak az esetre van helye, ha a szomszédos légudvarok egymás mellé helyeztetnek. Nem zárt sorban épülő, villaszerű, a telken önállóan elhelyezett épületek s jelesül a nyaralók úgy helyezendők el, hogy az utcai vonaltól legalább 10, az oldalszomszédoktól legalább 3 és a hátsó szomszédoktól legalább egy méter távolságban legyenek. Az I. és II. övezetben csak zárt sorban lehetvén építkezni, az épületek középrésze az utcai vonaltól visszahelyezhető ugyan és az utca felől elhelyezhető; azonban a szomszédok felől egy-egy, az utcai vonalra kiszögellő, szabályszerű szélességű szárnyépületek építendők. Amennyiben az épület bizonyos része az utcai építési vonaltól egy méternél beljebb építtetik, az utcai vonalon kő- vagy fal-lábazattal ellátott csinos vasrács kerítés állítandó föl." A bizottmányi munkálat 51. §-a iránt a közgyű lés fentebb, a bizottmányi munkálat 41. §nál határozott. A bizottmányi 52. §. változatlanul elfogadtatik, és lesz a szabályrendelet 35. §-a, következő szöveggel: „Az alapzatok és pince-falakról. Az épületek falai kellő mé lységű, egész a tömör földrétegig terjedő, téglából vagy kemény kőből épített alapzattal látandók el, melyek, tekintettel a talajviszonyokra, esetleg beton-rétegre, cölöpökre vagy fekvő rostélyra stb. fektetendők. Nedves, talajvízjárta vagy kavicsos talajban az alapzatokat kizárólag beton-rétegre kell építeni, s úgy ezek, mint a pince-főfalak, vízhatlan cement habarccsal falazandók; a pince talaj pedig legalább 24 cm vastag beton-réteggel burkolandó.” A bizottmányi munkálat 53-ik, a falaknak vastagságáról szóló §-a a tanács által is helyeselt bizottm ányi szövegezés szerint fogadtatik el és állapíttatik meg, lesz a szabály 33. §-a, s következőleg szól: „33. §. A falak vastagságáról. A falak vastagságának egységi méretei következő kben állapíttatnak meg: a 1/2 téglányi fal vastagsága 0,12 m. az 1 téglányi fal vastagsága 0,25 m. az 1 1/2 téglányi fal vastagsága 0,38 m. a 2 téglányi fal vastagsága 0,51 m. a 2 1/2 téglányi fal vastagsága 0,64 m. a 3 téglányi fal vastagsága 0,77 m. a 3 1/2 téglányi fal vastagsága 0,90 m. a 4 téglányi fal vastagsága 1,03 m. a 4 1/2 téglányi fal vastagsága 1,16 m.
