Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/3. 1881. március 26-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/a. Folytatólagos közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

68 A bizottmányi munkálat 22. és 23-ik §-a helyett a tanácsi 81. §. fogadtatik el, mely így szól: „Járulékok behajtása. A burkolási járulékok természetét, kivetése és behajtása m

ódját illetőleg a jelen rendszabályok 77. §-ban körülírt eljárás alkalmaztatik." A bizottmányi munkálat 24. és 25. §-a a 2. §-al együttesen tárgyaltatván, bennfoglaltak a közgy

űlésileg már elfogadott 85-ik tanácsi §-ban. Azon kérdés rendezését illetőleg, mire kell építési engedély s mire nem, a közgyűlés sem a bizottmányi 26-ik, sem a megfelelő tanácsi 3. §-t el nem fogadja, hanem ezek helyett Kiss Péter fővárosi bizottsági tag úrnak különvéleményében előterjesztett szövegezés felhasználása mellett és a tárgyalás alatt felmerült indítványok folytán a szabályrendelet 3. §-át következő szövegezéssel fogadja el és állapítja meg: „3. §. Az építési engedélyrő

l. Minden, a főváros területén bárhol és bárki által eszközölni kívánt új vagy toldalék építkezésre, építkezési átalakítások vagy javításokra a fővárosi tanács engedélye szükséges. Kivételt képez, vagyis: a.) hatósági engedély nem szükséges, de a tanácsnak írásilag bejelentendő: 1-ször az épületnek az utcára nem szolgáló rés

zén szükségessé vált aláfalazása, ha az épület az utcai vonalon vagy azon belül fekszik; 2-or a válaszfalaknak lebontása vagy újak építése, ha azokon gerenda, fal vagy boltozat nem nyugszik; 3-or a házfedél újbóli helyreállítása tűzbiztos anyagból. Ha a bejelentésre következő 3 nap alatt a bejelentett munkálatok végrehajtása ellen a hatóság kifogást nem tesz, azok végrehajthatók. b.) be sem kell jelenteni a fő

városi tanácsnak: 1.) a háznak bevakolását; 2.) a gerendáknak új gerendákkal való kicserélését; 3.) új padlók készítését; 4.) ajtók vagy ablakok nyitását vagy létező

k javítását, padlásablakok beállítását, kivévén a tűzfalba, az utcára dűlő falba s a szomszéd felé fekvő falba szándékolt ajtó vagy ablak nyitását, ha az utolsó 17 láb (6 méter) távolságra nem volna szomszédjától; 5.) a kémények kijavítását vakolás és új téglák alkalmazása által; 6.) a tüzelő helyiségek kijavítását, ha azok eredetileg meg nem gyúlható anyagból készítve és így tűzvész ellenes szerkezettel biztosítva voltak; 7.) kályháknak beállítását vagy átrakatását, kandallóknak és oly tűzhelyeknek, melyek nem üzleti célokra szolgálnak, a lakóhelyiségekben szándékolt fölállítását, ha ezek által a tűzhelynek előbbi tűzvészmentes helyisége meg nem változott; 8.) az udvari járda, kövezet és vízfolyóka kijavítását." Az építési engedélyt kérő folyamodvány kiállítását és felszerelését tárgyazó bizottmányi 27-ik (tanácsi 4-ik) §. szövege a tanácsi módosítványok elfogadása mellett s tett indítványok folytán, következőképp állapíttatik meg: „A kérvény kiállítása és felszerelése. Az építési engedélyt kérő folyamodvány a fővárosi tanácshoz intézendő. E kérvényben le kell írni mindenek előtt a telek telekkönyvi és helyrajzi számát, az utcai házszámot, az utca nevét s a szándékba vett építkezés minőségét; meghatározni annak rendeltetését, megnevezni a tervezőt és a tervezet kivitelért felelős, helyben lakó egyént, az építési helyül szolgáló telek közvetlen szomszédjait s közölni lakcímeiket, és amennyiben az építési telekből szabályozás folytán valami levágandó, egyúttal