Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/2. 1881. március 24-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 185/a. A folytatólagos közgyűlés összehívása március 26-ra - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
62 5.) Az ötödik építési övezet területét képezi mindaz, ami az 1-4. övezetben benn nem foglaltatik s jelesül a pesti és budai kültelkek lapályos, most szántóföldnek, rétnek stb. használt részei. Az egyes építési övezetek területei a jelen rendszabályokhoz fű zött átnézeti térképen különböző színezéssel tüntettetnek ki." Az egyes övezetek építési módját tárgyazó tanácsi 27. §. következő módosításokkal fogadtatik el és állapíttatik meg: a.) az első építési övezetben az utcára szolgáló épületek minimális magassága az udvari részre ki nem terjesztetik; b.) lakásul nem szolgáló épületeknél pince nem követeltetik az első övezetben sem; c.) a második övezetben a lakházak alá pince építése nem kötelező; d.) a harmadik építési övezetben a vályogból való építés nem engedtetik meg; e.) a negyedik építési övezetben a létező nyaralók kilátásának megóvására irányzott rendelkezést tartalmazó két kikezdés el nem fogadtatik. Ezekhez képest a 27. §. megállapított szövege következő: Az egyes övezetek építési módja. "Az első építési övezet egész területén, továbbá a második építési övezet területén a fő közlekedési utakon s jelesül a körutakon, a Duna-parton a Három Bárány utcában, Király utcában, Kerepesi úton, Stáció utcában, Üllői úton és Soroksári utcában, valamint a budai Duna-parton a Császárfürdőtől le egész a Rudas fürdőig és a Fő utcának mindkét oldalán a Pálffy (volt élelmezési) tértől lefelé egész a tabáni templomtérig, az utcai homlokzaton új földszintes (egy menetű) ház csak úgy építhető, ha az az egyemeletes házak szabályszerű, vagyis legalább 12 méter magasságával bír. Az első és második építési övezet területén kivétel nélkül csak szilárd anyagból, a jelen rendszabályok 33. §-ban el őírt vastagságú falakkal bíró, tűzbiztos mennyezettel és tetővel ellátott épületek építhetők. Az első övezet területén építendő lakházak alá a tulajdonos tartozik pincét is építeni, de a lakásul nem szolgáló helyiségek alatt a pince megépítése nem követelhető. A második övezet területén pince építése lakházak alatt sem kötelező. A harmadik építéséi övezet területén a könnyebbszerű építési mód szerint is lehet építkezni, mely az I. és II. építési övezetben meg nem engedett következő kedvezményekből áll: a.) hogy az épületek legfelső főfalai egy téglányi vastagságúak lehetnek. b.) hogy itt tartófás (favázas) téglafalazatú épületek is emelhetők; c.) hogy a pince építése itt sem kötelező; d.) hogy itt a padlás-mennyezetnek nem kell csapos gerendából készülni: de a borított gerendázat fölött a padláson agyag vagy téglaburkolat alkalmazandó. e.) hogy itt fazsindely-födés is alkalmazható; f.) hogy itt az épületeket nem zárt sorban, hanem a szomszédtól legalább 3 méter távols ágra önállóan is lehet építeni. A negyedik építési övezet területén csak villaszerű lak- és gazdasági épületek építhetők, tetszés szerint szolidabb vagy könnyebbszerű építési modor szerint. Az ötödik építési övezet területén a tulajdonos a szomszédok érdekeinek épségben tartása mellett tetszése szerinti anyagból és modorban építkezhetik. A Sugárútra nézve építési mód tekintetében külön szabályok állanak fenn." Folytatólagos közgyű lés összehívása [93/a.] [Előterjesztés] Eközben az idő későre haladván